Témaindító hozzászólás
|
2008.03.20. 14:29 - |
|
[133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Night Dream sem örült ennek, de nem nagyon zavarta, egyenlőre. Túlságosan fáradt volt az ezüst pegazus és ő is letelepdett a puha felhőszerű talajra, amely szinte csak úgy ringatta. - Egyetértek veled Marge, de reméljük nem lesz baj belőle! - Majd óvatosan szárnya alá helyezte fejét, - Jó éjt... -, szinte, ezt már félálomban mondta, mert elnyomta az álom zuhataga...
|
-Nagyon szívesen!- mondta Marge- Itt biztonságbam leszünk amíg eláll az eső...~Vajon elmondjam neki...~tépelődött, majd óvatosan belekezdett- Itt nem nagyon szokott esni az eső... Gondolj csak bele. ezek a felhők itt alattunk vannak, ezekből szokott esni lefele a földre... De ezek ott fönnt... hát.. szóval nem valami jó jel, hogy ott vannak...-barátnőére nézett. Majd letelepedett a puha talajra, amely mintha puha felőkből lett volna. |
Nigth Dream nem ijedt meg bízott a barátnőjében és örült, hogy ilyen eldugott helyre vezette őt. - Ez...- Nézett körül ámulatban, -...Fantasztikus! Itt biztonságban leszünk. Köszönöm!- És átölelte nyakával a pegezust, aki meglepődötten nézett utána rá...
|
Csillagtánc arra lépkedett s a felhő mire rálépett mindíg mintha meghajolt volna.Csillagtánc tudta miért hajolnak meg elötte a felhők.Megakart küzdeni DáNeth-el!-Milyen gyönyörű hely!Sziasztok!-mondta. Hangja úgy hallatszott, mint egy kis csengő.-Szépnapunkvan, ugye? |
-Én tudok egy jó helyet! Nehéz észrevenni, tehát búvóhelynek is jó... Csak az találja meg, aki tudja, hogy merre keresse.Gyere utánam.-azzal Marge ellökte magát a apatáival, kitárta a szárnyát és szélsebesen repülni kezdett. Hátrapillantott és elégedetten állapította meg, hogy Night Dream követi. ~Remélem nem lepődik meg...Több ilyen "hegy" is van a környéken de nehéz őket észrevenni. ~ Marge szőrén csillogtak az esőcseppek. Alattuk hófehér bárányfelhők sorakoztak, fölöttük ólomszürke esőfelhők végeláthatatlan sora, elöttük pedig sűrű esőfüggöny. ~ nem szokott erre ennyire esni~gondolta.~ Hiába, én itt születtem... Még nem esett itt ennyire. De hát a világ változik!~heseggette el gyorsan a vészjósló gondolatot. Nem sokkal később Marge megpillantotta mit keresett. Egy hegy magasodott ki a felhőtengerből. Közönséges hegynek látszott, mint a többi, de Marge tudta, hogy nem az. Óvatosan lettette patáját a fekete hegy legfelső sziklájára.-Gyere utánam, és ne lepődj me!-mondta tőle kevésbé megszokott titokzatossággal, majd feljebb lépett eggyel. Olyan volt mintha a levegőben járna (ami nem is áll távol egy pegazustól), de patája alatt megcsillant a hófehér szikla. Nehéz volt távolról észrevenni, mert ugyanúgy örvénylett, mint az alatta lévő felhők. Marge egyre feljebb lépdelt, majd bevezette baránőjét egy barlangba. Itt nem voltak árnyékok. Marge is majdnem beleolvadt, de a szikla még néla is hófehérebb volt. Itt már nem esett rájuk az eső. -Itt vagyunk-mondta Marge, és lerázta magától a vizet. |
- Hát itt is ott is. Nincs állandó lakhelyem, mert én is szeretek vándorolni, mint te! És én azt hittem én vagyok az egyetlen! De jó, hogy tévedtem! - Nézett melegen Night Dream Marge-ra, aztán már nem látszódott a Nap, és eleredt az eső. - Azt hiszem meg van a következő programunk... Keressünk valami meleg helyet! -
|
-Én is jól érzem magam veled! És most mit csilálunk? Te hol laksz? Itt? Én itt lakom bár szeretek vándorolgatni, és már nagyon egyedül éreztem magam-Marge sörényével lágyan játszadozott a reggeli szellő. Szárnyainak tollatin megcsillant a nap fénye. Új barátnője szemébe nézett. Marge szemében visszatükröződött az őket körülölelő felhúők fehér fénye. |
-De jó ez a versengés! - kiáltot fel örömében Night Dream, - Szálljunk le annál a hegynél! - És már ívesen kanyarodott le a csúcsra, sörénye csak úgy úszott utána. Egyszerre érkeztek le, - Köszönöm......Ez....Nagyon.....Jól.........Esett... - Kapkodta a levegőt Night Dream. ~ Nagyon jó, hogy van egy ilyen barátnőm~.........
|
-Rendben! Vigyázz....Kész...RAJT...-Marge kilőtt. Szétnyitott szárnnyal vitorlázott a felhők között. Fehér farka zászlóként lobogott utána. Oldalra pillantott és látta, hogy Night Dream is ott szeli a levegőt mellette. Kikerült egy kisebb felhőt. A Nap csak úgy szikrázott. Egy picit hűvösebb lett az idő, de ez nem zavarta Matge-t. Felhők között szelte a levegőt boldogan. Egy új barátja mellett....Gondtalanul...
|
- Semmi baj, én Night Dream vagyok! - mosolyodott el, - Néha én is szoktam hülyeségeket csinálni! - A Nap fénye erősen rásütött Night Dream szőrére, hogy az szinte csillogott. - Van egy ötletem, nem rendezünk akadályversenyt? Kikerüljük a felhőket és egy jót vesenyzünk! Na mit szólsz hozzá? - Egymás mellet szállva elfeledkezve minden bajról repültek a felhők felett.................
|
Marge szárnyait kitárva vitorlázott a reggeli szellőn. Hófehér sörénye kecsesen lobogott utána. A Nap első sugarai vidáman táncoltak hátán. Néha játékosan lebukott a felhőtenger alá. ~Szeretem a reggeli szellőt, ahogy játékosan hullámzik~gondolta És le... és fel... és le... és fel..és le... és fel...és-jujjj!- szaladt ki a száján. Próbált fékezni, nehogy beleütközzön a hirtelen elé került Night Dream-be. Vetett egy bukfencet, és végre megállt. -Bocsi ezért a furcsa jelenetért....A nevem Marge- mutatkozott be miközben a reggeli szellőn lebegett. |
Night Dream kecsesen szállt a felhők között, remélve, hogy rálel egy kis nyugalomra. ~ Annyira kellemes idefönn, ~ Lágy szellő játszadozott sörényével, néha patáival bele-bele kapott az alatta lévő felhőkbe, ~ Kellemes ez a játék, ~ De egy idő után már unta a magányt. A felkelő Nap fénye, ráragyogott hófehér szőrére, ami csak úgy csillogott...........
|
[133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|