Témaindító hozzászólás
|
2008.03.20. 06:22 - |
|
[63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
Night Shadow hagyta, hogy Desire átölelje. - Én nem fogalmaznék így kedvesem. Zenius mi bajod van Desire-vel? Ha nem szeretnéd itt látni akkor én is elmegyek, mert én már vele tartok. - Mosolyodott el a szürke és fehér foltos kanca. Ahogy a szál belekapott sörényébe, megborzongot a hideg fuvallattól. - Zenius, mindig ilyen hideg szokott lenni a szél? Mert ez nem tűnik a szokásosnak, egyetértesz drágám? - És arra nézett amerre a fuvallat jött, és rossz előérzete támadt... |
Desire fensőbbséges mosolyllol végig mérte Zeniust, bár tudta hogy sokkal gyorsab mint ő valaha is lehet de nem félt. Sőt élvezte hogy a másik ilyen ideges...Fejét finoman a kanca nyakára fektette és kedves mozdulattal "magához ölelete" szemét kicsit benyunyta és így az arany barna gömb fényi lehunytak é s hejette csak söttség díszlettt arcán. Szöre összegabalyodott akancáéval de külön tetszett neki ez az egész . Majd lassan szinte álmosan magszólalt:- Nahát...nahát...Zenius milyen meglepő.....tudod elvagyunk mi itt senki nem hiányol téged. Igaz kedvesem?- modta ragyogó mosollyal arcán és kedvesen Night Shadow felé fordult. Remélte a kanca meg érti gondolat menetét, tudta hogy Zenius a már kialakult párokat békénhagyja csupán szabad kancákra vadászik. Bár nem volt elenére az ötlet amúgy sem, szeme tűzes volt és forró.
Zenius kissé kihúzta magát nyaka sötétségébe szinte beleveszett a szem ám mégis a nap élénkítő színfolt volt a testén, amit csak a furcsa jelek törtek meg egésszen.- Igen...kedves...tudom ez valóban udvariatlanság részemről...de tudtommal ez az én területem és nem igazán szeretem ha valaki olyan mint ő idemerészkedik....persze téged szívesen látlak.- modta majd elsözör keményen Desire nézett, fogai összecsikorgatta ahogy Desire élénk szine szinte vakított a napon, nem tetszett neki a másik viselkedése. Lágyan a kancára pillantott bár most nem akrt tőle semmit, mégis látta hogy egy igazán különleges teremtésről van szó. Vad szél támadt és eőssen mindhármuk sörényébe beletépett , hideg volt és gyors akár lavina mely a hegyekből gördült alá és kinden elpusztít. |
Csillagtánc érezte a sebet mely iszonyatos fájdalmat okozott és még plusszba le is esett az égről.Szárnyai elgyengültek mikor meglátta a nagy sebet.Fejét letette s csak reménykedett, hogy nem tulságosan nagy a baja.Sietnie kellet -Angéliához, hogy az új jövevényt megnézhesse.De nem bírt semmitsem tudott megcsinálni.És még ő akart megküzdeni DáNeth-el?-Angélia.-mondta halkan Csillagtánc s behunyta szemeit.Úgy érezte a seb ütéseit mintha már a végét járta volna.-Nem! Nem lehet vége!!!-s azzal kinyitotta szemét és felhúzta fajét,szárnyait. |
Night Shadow nem tágított Desire mellől, örült a mén biztonságának. - Neked is szia! Tudod nem illik, csak így ráförmedni egy lényre, főleg ha már ismered. Nyugi szerintem megbocsát Desire, ugye? - Nézett vidáman a két ménre, örülök, hogy már így ismeritek egymást, de azért most én beszállok. - És a szél játszadozott a sörényükkel, ahogy a higadt kanca, és a két egymást utáló mén egymáshoz közel álltak... |
Desire tudta hogy jön Zenius már rég tudta. Azonnban le csendeesítette lelkében tomboló vad óceánt és követte a kanca taktikáját. Tudta ugyan ez nem lesz sokáig biztonságos, kicsit közelebb húzódott Night Shadowwhoz és hagyta högy szörük finoman egymáshoz aimuljon, nem akarta hogy baja essen.- Halkan fogai közt kezdte szúrni a szavakat:- Ez a hülye már megint engem piszkál...nem hiszem hogy elmegy de az alapötlet tetszik........főleg hogy ilyen közel lehetek közben hozzád-- modta vigyorogva.
Zenius hirtelen fékezett le, kissé meglepte a két lény viselkedése . Ahogy megállt hatalmasal por felhő lenge párájával takrat be önmagát és a másik kettőt, azonban a kavargó szél mint valami idegesító legyen egy legyintéssel elkergette a hamu szerű port. Zenius lesunyta füleit és fenyegetően Desire felé lépett.....- Mit modtam nked?.....Hol a helyed?....- élesen szólt fiatal erős és hataározott hangján, amely egybe olvadt a széllel és pontotsan úgy zengett mint az....fenyegető volt és bántó......mint a vörörs hold vihar elött.. |
Csillagtánc a földre esett.Érezte, hogy valami történni fog!De ami történni fog aból csak rossz lessz.Érezte Angélia minden fájdalmát mikor megszületett Brottkó.Szemében meg megcsillant a kék csillag. |
Night Shadow hirtelen felkapta a fejét és ránézett a feléjük közeledő ménre, akiből csak úgy áradt a düh irtózatos szaga. Night Dream ez az érzést utálta, amikor valaki jön felé eszeveszett haraggal... ~ Nos, higadt maradok, így hátba ütöm, vagy egy pillanatra legalábbis meglepődik. Remélem Desire felfogja a gondolkodásomat és ő is így cselekszik, hogy még hatásosabb legyen...~ Már ott volt mellettük a pej mén, szeméből szikrázott a düh.... |
Desire is lehajtotta fejét és egyre közeleb és közelebb legelt Night Shadow orrához mire már szinte minden pillanatban az orrát érte. Teste aranyosan csillogot azonnban nem vetette el azt az ötletét hogy más is van itt rajtuk kívül.....a szél kezdett nagyon furán viselkedni és ő ezt érezte.
Zenius nem bírta tovább lassan előügetett rejtekéből és a t4estének kígyóvonalas jelei ismét előtüntek és immár ott is maradtak, csupán kéken izottak. Lábai körül apró szélörvények jelentek meg amelyek élesen felkorbácsolták a meleg pangó levegőt. A nap kezdett eltünnni a szél pásztora által elé teretl bárányfelhők mögött így csak szűrt fénnyel figyelhette a világot. Zenius megfeszítette testétt mire a szélörvényk sűvítő hangot hallatak majd hátsó lábaira állt és elrugaszkodottt....Izma erösen ringani kezdett olyan gyors volt hogy gyakorlatilag eggyévált a széllel és a levegővel...ez volt az őr ereje mely ha dühös volt igen félelmetes formát ölthetett......és most dühének tárgya közel....igen közel volt hozzá. |
Night Shadow is odanézett amerre Desire, de nem látott semmit. ~ Mit érezhetett? ~ Tűnődött el a kanca, és lehajtotta fejét, hogy a dús fűből legelésszen nyugodtan. A szellő játszadozott mindkettejük sörényével és farkával, amik néha összegabajodtak de ezt egyiküket sem zavarta.... |
Desire mosolyogni kezdet és próbálta aranyszínű szemével a kancát követne, bár néha csak elmosódott foltokat pillantott meg belőlle. Tetszett neki ez a kissé hamiskás jellem, hirtelen előre ugrott és testének erős innai megvonaglottak a nap lágy kezei alatt. Pont Night Shadow elött volt és finoman hozzá dörgölőzött, melgen és gyengéden ahogy csak néha képes rá......Sörénye egy pillantra összefonódotta kancáéval, és épp finoman megakarta érinteni orrával amikor valami furcsát érzett... A szél idái hozta az illatott Desire az erdőfelé tekintett és lesúnyta füleit...majd mi után nem látott semmit szemében kellemes tűzzel Night Shadow felé fordzult.
Zenius kissé meglepődött Csillagtánc megjelenésére azonnban most valahogy nem akart halgatn rá. Idgesen toporgott, tetének minden porcikája izott és pokoli tűz égette lelkét azonnban tétovázott. Néha amikor elszánta magát kígyózva ég kék jelentek meg rajta majd füstösen eltüntek.....Még várni kell.....talán elmegy...talán elmennek. Füleit erősen lesunyta amikor Desire odanézett azonnban nem mozdult, teste körvonala szinte teljesen beleolvadt az őt köről vevő lankás árnyékba. |
Angélia?Ohh bocsánat ha zavarok!-Azzal hipergyorsasságal felrepült az égre de valami elszorította a szívét és nem bírt.-Zenius!-mondta halkan majd hátra fordult, hogy lássa.-A ménesben várlak! |
Night Shadow örült, mert erre számított, de nem tudta higgyen-e a mén szavának. ~ Most még hiszek, de, ha ez később megbánom, akkor ... ~ Erre inkább nem is szeretett volna gondolni. - Örülök, hogy legalább egy valaki van ezen a nagy világon aki becsesnek tart, ugyanis...- Nem tudta, befejezni, - A nevem Night Shadow, és örülök, hogy játszottunk egy jót. Eddig nem ismertem senkit akiben meglett volna az a tűz, mint ami benned megvan Desire. - Night Shadow általában nyíltan beszélt, és kimondta ami a szívén van, most sem tett kivételt. Aztán csikós játékossággal megharapta gyengéden a mén sörényét, de nem bántotta. Elkezdett ficánkolni, és szép nagy körben vágtában körözött a mén körül. A Nap rásütött izmos testére, amely szinte csak úgy csillogott... |
Desire ulyra követte és ezuttal még gyorsabban utolérte a kancát, tetszett neki az a kis tűz és jáétkosság. Kissé elvetemülten vigyorgott mi közben ujra elé vágott , sörény most is élesen az arcába csapódott ahogy megállt. Puha orra a kanca orrához ért, és finomam megbökte azt, szinte észrevétlenül miként a szelllő suhint meg egy nádszálat. Farkát büszkén magasra tartotta, majd kedvesen megszólalt: - Ugyan már nem játszhatod ehyfolytában ezt a játékot.....ugyis mindig elkaplak......nah mond már meg a neved...tudnom kell.....egy ilyen becse teremtés nevét.- fejezte be végül és még most is egésszen lehengerlően mosolygott ahogy csak jókedvében szokott. Megszokta hogy nagyon öszinte azonnban volt hogy nem mondott igazat, de tudta hogy ezzel imponál a kancáknak. Ez egyszer azonnban halálosan komolyan gondolta.....
Zenius a fák relytekében pihent, szemeit kissé lehunyta és élvezte ahogy végig simitja a lágy és meleg szellő. Szemét kicsit összeszorította ahogy sötétpej sörényét az arcába vágta kegyetlenül , majd kellemes és boldog arckifejezéssel bámult. Agya teljesen tiszta volt, ízig vérig befedzte valami kellemesen pihentető csalfa köd ami megzavarta az érzékeit. Szinte mindig így reagált a friss melege levegőre amely déről érkezik...bár néha esőt is hozz magával. Hirtelen a levegőbe szippantott és olyat érzett ami egyáltalán nem volt a kedvére való....egy másik mén....egy újonc az ő területén. Idegesen kihúzta magát, aranyszínú szemében kedvetlen tűz táncolt jobbra balra ahogy kémlelete a mezőt azonnban túl messze volt ahhoz hogy bármit is lásson.......körülötte kékes aura keletkezett és kedvesen körbe ölete , majd eltünt mint ha ott sem lett volna. |
Night Shadow elmosolyodott, de nem válaszolt. ~ Még nincs itt az ideje, ~ Gondolta magában, ~ Még játszunk egy kicsit. ~ Ezzel elindult az ellenkező irányba, vad galoppban. Szél lobogott mellette, a sörénye, mint egy zászló lobogott utána. ~ Megvárom, hogy újra megállítson akkor majd válaszolok, ~ És száguldott tovább versenyt futva a fölötte szálló sassal, és várt Desire-re... |
Desire felvetette fejét és büszkén, mintha csak saját tükörképének mondaná megszólalt.- Desire vagyok és benned kit tisztelhetek?....- mosolygot, és közben szilajul táncolt egyik lábáról a másikra. Majd a kanca után erdt és néhány vágtaugrással be érte, egymás mellet száguldottak, a Nap meleg tekintete simogatta a mén és a kanca hátát. Desire elösször semmitmmondó arcot vett fel mint aki unatkozik , aztán valami furcsa csillanbt meg a szemében és hirtelen a kanca elé vágott, olyan közel hogy az majdnem bele ütközött és minden bizonnyal érezte a mén kellemesen meleg leheletét.- Nah...válaszolj...- mondta és pajkos szilajsággal tekingettett ki éj fekete sörénye vásznából. |
Night Shadow megrázta magát, hogy az utolsó porszemcsék is lekerüljenek, fényes szőréről. Majd elkezdte vizsgálni a mént, -Szia...- Mondta határozottan, - Ki vagy? - Kérdezte némi, kíváncsisággal és csikókedvvel. Figyelte a csődör minden mozdulatát, nem akart váratlan helyzetbe kerülni. ~ Kíváncsi vagyok követ-e, ha elindulok az ellentétes irányba...~ Night Shadow megfordult és elindult könnyű vágtában, abban remélve, hogy követi a mén... |
Desire fkéező távolságba ért, és hirtelen torpant meg, minek következtében fara egy pillanatra mellső lábai közé került . Hatalmas port kavart , mely puha ködként fátyolozta be a kancát és önmagát, majd lassan elsozlott a levegőben és magányosan vissza szállingózott a földre. Desire végig mérte a másik lényt majd nyakát ívbe görbítve "tetszelgett" neki. egy kicsitt. - Szia...- mondta halkan szinte suttogva fűzve a szavakat a másiknak. Közben egészen végig mustrálta, szépen ívelt nyak erős lábak és izmos de kecses test, élénk és szép fej, és igazán kitűnő szemek, de legfőkébb a kanca arcát figyelte. Míg sajátján kissl csábos é szilaj láng ugrált. |
Night Shadow látta, hogy közeledik feléje egy lényt, ~ Talán egy mén, milyen varázslatos színe van... ~ És megállt, mintha földbegyökerezett volna a lába, mert tudta, hogy az a másik lény feléje tart, így fölösleges neki sietnie, mert ő majd úgyis ideér. Addig élvezte a szellő susogását, mely oly lágy volt, mintha nem is lett volna. Night Shadow talán érezte, hogy lehet, hogy most megváltozik az élete, mert megrázta izoms testét és elkezdett toporogni... |
Desire hirtelen fefogta mit is lát, egy különös lényt, feltehetőleg kancát aki épp felé tart. ~ Milyen különleges színe van.....~ Testét elnyújtotta és hangosan fújtattni kezdett minde eggyes hatalmas ugrással közelebb került a másikhoz. Szinte repült bár soha nem voltak szárnyai, patái alig érték a talajt ahigy száguldott és kihasználta teste minden négyzet centiméterét. Aranyszínben pompázott a tteste melyrül a nap vissza moslgott önmagára, erős kontrasztott vetett sötét jegyeivel melyek egésszen megtörték az aranyos varázst ahogy magukba szívtak minden fényt, elnyelték még magát napot is ahogy alatuk vadul hullámotak az izmok. |
Night Shadow hirtelen felkapta a fejét, és idegesen körülnézett. ~ Mintha érezném valaminek a szagát a levegőben. ~ Tűnődött el, ~ Elindulok abba az irányba ahonnét jön. ~ Majd könnyű galoppba fogott és élvezte a szél süvétését körülötte, miközben sörénye és farka szinte úszott a levegőben utána. Meghalott egy nyerítést a közelből, és már látta a gazdáját neki. ~ Na egy kis felfedezés sohasem árt, nézzük meg ki az! ~ És most már vad galoppba fogott, hogy minél előbb odaérjen kívánt céljához, ahhoz a messzi ponthoz... |
[63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|