|
Témaindító hozzászólás
|
2008.03.20. 14:29 - |
|
[133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Marge úgy érezte hogy Devil szomorú. Nem akart a terhére lenni. Furcsa, de szinte sajnálta a mént. Maga sem tudta miért. -Hát jó...Ha ennyire zavarok.. ha egyedül akarsz lenni, én elmegyek.-mondta-nem zavarok tovább.- Ránézett barátnőjére és lassan kifelé indult a barlangból. >Tudm mit érzel Night Dream. De én nem akarom senkire ráerőltetni a társaságomat. Te is szeretsz néha egyedül lenni nem? Csak nála többször fordul elő< |
 Devil megtorpant és mélyen a kanca szemébe nézett maj egyetértöen réntot eggyet fején. - El akrtál menni...elakartatok és tudod talán jobb is lett volna..- mondta hidegen majd elsétált a két kanca mellet. Hátrasandított és fehér maszkja furcsán felizzot ahogy furcsán szonte szomorú és elvezsett tekintettel nézett szembe a két légies kancával. Majd előre fodult és háttal nekik a falnak támaszkodott probűlt sötétséget karavni miképp szítja a tűzet a szél azonban Villogó szeme és maszkja elárult minduntalan, érezte a hideg falat a teszte mellet és megprobált lehúlni ő is újra. Viszont érzelmi már annyura felkavarodtak hogy nem tudott mit tenni elenük, szinte fuldoklott súlyuk allat és most legszivesebben kiálltot volna, menekült vagy ....vagy kiata volna magából őket...
|
Night Dream állt és várt, mert, hogy ki akarta deríteni mi folyik a ménnel. ~ É most szépen itt maradok.... Nem érdekel meddig.... ~ Érezte, hogy a kanca bizonytalan. ~ Ugyanazért amiért én..... De én már döntöttem..... Maradok... ~ Megrázta kecses testét, hogy egy kicsit felmelegedjen, a hűvös barlangban... |
-Én nem várok semmire...És te?-kérdezte miközben szemével követte a mént. Úgy gondolta, most nem fogja megenni őket, mert ha éhes lenne, ők már nem lennének életben...Teljesen nyugodt maradt. Már eltökélte magát. Nem fog megfutamodni. Kideríti, hogy mi van itt. ~Bár, jobb ha nem erőltetjük a dolgot. Különben sem rám tartozik.~ bizonytalanodott el. Ha érzékei azt súgták volna neki, hogy Devil zsákmánynak tekinti őket, már nem lett volna ott. Bár ő nem kararta senmkire sem ráerőltetni a társaágát. Szőre titokzatosan fénylett ahogy gondolkodott. Nem tudta miért, de érzései azt mondták, nincs veszélyben és ne menjen el. Ugyanakkor érezte, hogy Devil egyedül akar lenni, és ő nem karata megzavarni ebben. Elbizonytalanodott. Végül úgy döntött nem iyled meg Devil körbe-körbe játékától és még marad... Nem tudta meddig. |
Devil ujra a sötét ségbe bámult és egészen be olvadt, zesze élesen csillogot és szeme fehéren villágított a sötétben, akkár egy barlan szája mely a sötétségből néz ki. A mén nyaka kecse ívben volt és teste erőssen megfeszül, farkét zászlósan magasra emelte amitől urolkodó benyomást keltett, söénye nehéz sötétkék zuhatagként omlott alá a mélybe. - Mire vártok,- kérdezte halkan szinte suttogva miképp a szél fúj hüvös estéken a kék ég alatt. Érezte hogy a pegazusk el akarnak menni , és talán msot volt az utlsó pillanat hogy ezt hagyta volna. Hidegen és kis gonoszsággal a pegazusokra nézett, majd lassan elkezdett körözni körülöttük, nem akart támadni csupán el akarta kergetni őket hogy újra gyedül lehessen....pont úgy mint azon a napon..... |
Night Dream hátra szeretett volna menni Marge-hoz, de nem tudott. Segíteni akart a ménen. ~ Nem hagyhatom itt ilyen állapotban! Csak még több kárt csinálna mindenkinek. ~ Így hát maradt, farkával legyeintett Marge-nak, hogy ő marad, ha akar távozzon. Nézte a fekete mént, próbálta elemezni, hogyan segíthetne neki, de még nem jött rá. > Akkor maradunk. Segítesz? < Úg érezte, kőve vált, és nem bírt mozdulni. Megrázta egész testét, hogy bebizonyítsa magának, hogy ez nem igaz. |
Marge örült, hogy barátnője tudja mire gondolt, és már el is akart tűnni, de.... Mintha odaragadt volna. Valami visszatartotta. Semmi sem kényszerítette, hogy ott maradjon. Benne mondta valami azt, hogy : "Nem mehetsz el! Pont most!" Valami fzrcsát érzett. Fejében kavarogtak a gondolatok, mint a forgószélben. És minnél tovább tétovázik az ember (pegazus) annál jobban szippantja magába és készteti maradásra. Tudta, hogy barátnője már menne ; hogy ő is menni akar ; hogy Devil elég furcsa ; Lakozik egy titok valahiol a sötétben ; És van valami ami azt súgja, hogy ez most fontos lehet. Tudta, hogy ha barátnője elteleportál, és azt hiszi, hogy ő követi, itt maradhat egyedül a sötét aurában, Devillel akibők készül kitörni az őrült. De mégis maradt. Maga sem tudta miért, de nem tudott mozdulni. Ő maga nem engedte. |
Csillagtánc megmegrezzent a Haláltól val félelmében.De megkellett tennie.-Wordemort,te ölted meg Angyal szüleit?-kérdezte kiváncsian a kanca és pár lépéssel közelebb hajolt.
-Én bizony-mondta félelmetes hangon Wwordemort majd szétárta karjait, hogy a pegazus megijedjen. |
Devil nem nézett rájuk ám érezte hogy valami készülöben van ellene, vagy talán mégis mellete?. A fajtó aura amely lágyan lengte körbe eddig a barlangot ám igy is elfolytott minden fény amely felmelegíthetne egy fázó lelket, most még jobban sűrűsődni kezdett és egészen folytová vált. A mén teste egésszen belereszketett abba ahogy szabadon kezdte erezteni gondolatait amelyet igy ií csupán egy hideg jégfal tartott távol a valóságtól.- Akkor minek.....felesleges egy útolsó haldokló faj tagjai akik egy nem létező világból kiabálnak kifelé, teljesen felelőtlenül és érzéketlenül míg végül kiderül hogy mind ez felesleges...... feleslegesen izzotak a az elmék....és feleslegesen jöttek látra forró láncok...ha egyszer.....- probált így is elfedni az igazi énjét ám kezdett úrrá lenni rajta a múlt, mely most ködös barlangként ásítozott. Nem bízott a két pegazusban és kezdte nagyon kényelmetlenül érezni magát és ez ritkán történt meg. Már nem egészen tudta mit is csinál , elmondja nekik?Mi küzök hozzá?...Vagy neeee és szendvedjen örkre.... |
Night Dream, nyugodtan hallotta a beszédet és teljesen egyetértett Marge-"zsal" - Nos nem kell elmondanod, de mi szívesen végighallgatjuk. - És észrevette, hogy a mén most már az őrület szakadéka fölött repül. > Arra gondolsz amire én? Akkor kezdjed! < Remélte meghallotta barátnője... |
-Ha nem segít semmit minek érveljünk? Különben is... Lehet hogy érdekes a véres múltad, de ha akarod, akkor majd elmondod, ha nem, nem...-Marge érezte hogy Devilt kerülgeti az őrület. Az az őrület, ami a vadállatot hajszolja, hogy kegyetlenül rávesse magát az áldozatára. Eddig türtőztette magát, de a mén nem tudja elfojtani magában ösztöneit. Marget megdöbbentette, amit Pandóra szelencéjéről és Mirageról mondott, de nem volt kedve hozzá, hogy elkezdjen megpróbálni Devilből bármit is kiszedni. ~Talán jobb lenne az egészet hagyni a csudába és...Hoppá~gondolta azzal mélyebbre bukottgondolataiban, hogy Devil ne "hallja meg"~eltűnni. Hiszen sikerülhet... Simán. Remélem Night Dream is tudja mire gondolok...~ |
Csillagtánc nem bírta tovább a várakozást.-Devil!!!-kiáltott fel majd rettenetes dolgot művelt mej megszegte a családfájának Fő parancsolatát.Hatalmas nyerítéssekel villámokal,tűz esővel,égzengéssel kényszerítette elő magát a Halált!-Wordemort-mondta nyugodtan Csillagtánc ki teljesen elszált a fejétől.-Csak ismered Devil Darknest?-Mondta és megrezzent mikor teljesen melátta.Félelmetes kezeit és.....fejét. |
Devil élesen pillantott a két kancára, izmai megfeszültek a ahogy a régmult emlékei felfénylettekl benne, felkorbácsolták elméjét mely így is szointe feszítette koponyáját. - Pamdora....pandora...pandora.....a halál és élet szelencéje, tudod vannak lélek vámpírok....éppenséggel Mirage is az csak ő nem tud róla....és jelen tested nélkül csupasz vagy és könnyen eltünhetsz örekre.....- finom rángás rontot végig testén ám folytatta.- Túl hosszú és m túl bonyolult az egész történetem ahhoz hogy megértsétek és kételem hogy közötök lenne hozzám annyira hogy megosszam veletek....gyerünk érveljetek....talán kiderítettek valamit de én előre szólok hogy akámit is találtok "bennem" az semmit nem fog segíteni.......- végül hirtelen mozdulattal a barlangban zengő hang kisértett végig ahogy vuillám odakint igen közel csapott be, Devil kezdte elveszíteni hidegvérét, és saját gondolatai börtönéből probált szabadulni. |
Night Dream keményen és erősen rászegezte tekintetét a ménre. - Nem, nem félek a haláltól amely bármikor bekövetkezhet. Minek félni? Nem tartom nagynak azt aki fél ettől...... Nem csupán szeretet miatt élek, akkor te sem élnél..... Miért vagy ilyen hideg? - Kérdezte, bár tudta rá a választ, de kiváncsi volt a válaszra. - Ha meg is ölsz érte, Marge majd végig hallgatja. De... -~...Vésd az eszedbe, Pandora Szelencéje kiengedi gazdáját és kísérteni fog, megbolondít halálodig, addig nem nyugszunk! ~ Fejezte magában a gondolatot, most már felkészülve mindenre. Hátra pillantott barátnőjére, majd gyorsan vissza... |
Marge nem ilyedt meg Deviltől. Nyugodtan válszolt. - Te is tudod, hogy mi mit válszolnánk... De legalább mindenki büszke a véleményére ebben a témában-tette hozzá egy icipici éllel a hangjában. Testén csillámlás játszott, mint a csillagok a sötét égen, úgy ragogott Devil aurájában. Teljesen nyugaodt volt. Sötét szemében nem látszott félelem. Úgy érezte Devilt felzaklatja ez a téma. ~Csak tudnám miért~ gondolta. Gondolatait már rég a feje mélyébe rejetette Devil elől. |
Devil hirtelen ébresztette fel a mondat, és visssza rántotta a valóságba, szeme felizott és lassan felállt a kancákkal szemben. Arca hidegen fénylett a sötétségben és szeme kdösen szinte bűvöletben tartotta a körülötte lévő világott. Nem muzdult csupán nyakát hajlította ívesen be, majd hangosan és kimélatlenül ám nyugodt hangon szólalt meg...- Mond félsz a haláltól.....félnél elveszni..?......félnél eltűnni ebből a világból?....féltenéd azokat akiket szeretsz , és csupán ezért akánál élni vagy lenne más oka is? A szüleim tdtak válaszolni ezkere a kérdésekre és én is tudok, ám kissé máshogy mint ti.....én gyilkolok és nekem nem számít senki csak magam.....Mirage pedig azt tesz amit akar...a húgom de ez még nem jelent semmit... csupán a szüleink ugyanazok semmi más- A mén testén a z izmokon lágyan csilogot valami különös ény, oldalras pillantott az ijesztően csupasz falra és szeme bele révedta semmibe. Sörénye sötét és hullámzó tengerként folyt le akát a vízesés , a szintúgy sötét nyakra. |
Night Dream elzárta elméjét, a törekvő Devil elől. ~ Mit mondjak.... kérdezzem a szüleiről? Hátha az megnyugtatja.... ~ - A szüleid........... hol vannak? És Mirage .......... a testvéred? - És maradt ott ahol volt és körbe vette barátnője nyugtató fénye... |
Margenak kételyei támadtak. ~Biztos hogy jó ötlet? Én mindig is annak a pártján voltam, hogy meg tudnak javulni ők is, de nem szeretném, ha megenné a barátnőmet. Bár nem néz ki éhesnek...~ gondolta. Nem tuda mitévő legyen. Kissé idegesen állt egyik-majd másik pár lábára. ~És most mi lesz? ~ kérdezte magától. Fehér szárnyai még ebben a sötétkék aurában is fényesen csillogtak, mintha nem érdekelné őket a sötétség, mintha fényből lennének. Marge nyugalmat erőltetett magára. ~Nem lesz semmi baj. Devil most nem fogja megenni Night Dreamet! Várjuk ki a végét...~és figyelmesen csillogó szemeivel a két lényt fürkészte. |
Csillagtánc érezte az illatot.De tudta, hogy nem találja meg orral,de gondolattal ha nemis a helyet ő magát igen!-Devil Darknes!-mondta magában Csillagtánc s egyre jobban csak jóbban erősebben központosított,hogy Devil meghallja.-Devil, hol vagy???-kérdezte a kis pegazus ki nemijedt meg volna még akkor sem ha megeszi Devil-Devil Darknes!!!!!!!-mondta Csillagtánc és hatalmasat toppantot, hogy az ég megdörgült a pata hallatán-Most már csak hallasz!-mondta és készen ált arra, hogy bárkit megvédjen ezen a szent helyen. |
Devil lassan nyugodtan kinyitotta szemét, mint aki semmitől sem fél sem a hirtelen fénytől sem a sötétől hisz a kettő eggyüt van, nincsenek meg egymás nélkül. Pont úgy mint az élet és a halál, és talán pontez az a pillanat amikor ez a kettő egy apró barlangban találkozik. A mén oldara billentette egyik fülét majd fejét minden kedveség nélkül hidegen és számítóan fel emelte.- Igen?...- kárdezte és közben mélyen belenézett a kanca szemébe, a saját tejfehér ködje mintha utat akart vol tőrni a a pegezus koponyáján át az elméjéhez ám érzett némi ellenállat. |
[133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
