|
Témaindító hozzászólás
|
2008.04.17. 19:17 - |
|
[59-40] [39-20] [19-1]
 Tear érdeklődve figyelte a könyvet az első család fánál nem regaált semmit, ám a párduc láttán kissé rossza,lóan horkantott eggyet. A kanca kissé elbűvölte azonban inkább probált Csillagtánc szavaira figyelni.Vörs teste szinte szikrázott ahogy afény lágyan hozzáért. A kanbca felé fordult majd öszinte kiváncsisággal kérdezett ujra:- Ki ez a W oldemort?...Soha nem hallotam róla...- kissé megrázta fejét hogy nyomatékosítsa szavait. Sörénye sötét szeébe hullt és annak relytekéből nézett a szikrózkancára...
|
 Csillagtánc puha orrával kinyitotta a könyvet.Az első lapon egy nagy fán képek láttjottak.-Itt a fő pegazus.Dzsek.Nagyon kedves, és bölcs jószívű pegazus!Ki még mindig él és gyógyít!-mondta Csillagtánc, hogy Tear fel is fögja az egészet.Mikor tovább lapozott egy hatalmas és félelmetes képen egy feketepárduc láttjott.-Ő pedig Wordemort!Csak állat képében!-mondta és gyorsan fordított, hogy Tear lássa a következő gyönyörű kancát.A képen egy fehér testű,okos,bölcs és bátor kanca állott.-Ő pedig Dzsek felesége......Hyä.-mondta és Tear felé fordult............
|
Tear egy pilantra elbizonytalanodott és arcára gondokodés ült ki ám hirtelen megrázta magát és vissztért a valóságba.- Értem...De mi ez,- bököt a könyvre puhán megérintettte a fedelét melyen az ináds betűk kecsesen kanyarogtak ide-ode. A mén teste vörösesen felizzott ahogy teljesen lázba jött a furcsa dologtól ami elé került...- Azt értem hogy egy könyv.....na de....milyen?- kérdezte és sandána kancára pillantott. |
Csillagtánc boldogan ránevetett Tear-ra.-Van pegazusok történelme könyved?Nagyon szeretem!-mondta Csillagtánc és egy kicsit megpróbálta levinni a fényt.-Anyám neve nem mindig jut az eszembe!Nagyon sokszor ez a gyenge pontom!-mondta halkan a szellő boldogan játtszott sörényükkel a napfényben.Egy nagyobbnál sörényük egy kicsit össze gubancolódott.Csillagtánc ezt nem vette észre.De a könyv meg jelent elöttük.Egy gyönyörű pegazus volt rajta.A betűk ki voltak cicomázva. |
Tearnek hunyoratani kellet egy pillantra hogy a ragyogásban meglássa kancát, az ő szöre vörsen izzva szívta magában a fényes fátyolt melyet Csillagtánc teste adott....és oltalmazóan körbe érte őket. A mén elgondolkodva pillantott rá.....Szilajszárny...eszébe fénylett egy emlékkép egy furcsa pegazusról ahogy az égen repül. - Láttam már Szilajszárnyot ...neked ő az apád?Különös nem is tudtam hogy van csikója....- modta sörényével játkosan táncolt a szél. A mén szeme fényleni kezdett sé tüzes gömbök villámlottak át rajta, szinte vágva az utat maguk elött a sötét szempárban. - És....ki az édesanyád?- kérdezte csikós kiváncsisággal. (Horseee: Ariadnénak ninc csikója! Ugyhogy anyának válassz valaki mást kérlek) |
Csillagtánc Tear felé nézett.Szeme ragyogoott.Szárnyait széttárta és belenézett a napsugarakba.Szőre olyan erősen fényleni kezdett, hogy az egész Földön láttszott a gyönyörű ragyogás.-Tudod én csak akkor fényleg ha valami csoda történik egy unikornissal,pegazussal vagy egyéb lénnyel.Anyámtól kaptam képességem.Nagyon szerettem!Szilajszárny az apám nagyon kedves volt velünk.Tutánkán pedig maga az Angyal!Őt nem lehet elfeledni.-hangja halk de már vidámabb volt.Tudta, hogy inkább azt kéne csinlnia amit érez.......reoülni.....megkeresni Tutánkánt...........barátkozni de főleg szeretni. |
Tear közelebb hajolt kancához és orrával bátorítóan megérentett Csillagtánc arcát, szeme kedvesen fénylett fel....egy új furcsa láng amit talán mások és máshol el is tudnak nevezni. Vörös szőre reménytelin csillogott a nap kissé szűrt fényében. - Jól van...a múlt már csak múlt....nem szabad rágodni rajta- Sörény e az nyhe szelőben kicsiot összefonódott a kancáéval és játékosan megtörte benne a fehér ragyogást.. |
Csillagtánc lehajtotta fejét.Halk szomorú hangon szólalt meg.:-Hosszú és szomorú a történetem.Mikor apám és anyám egy sűrű éjszakán eltüntek Tutánkán épp arra sétált.Meglátott engem és elöször nagyon meg is ilyedt.De látta, hogy árva vagyok.Megsajnált és hazavitt Egyiptomba.Minden nap friss almával volt kitöltve az étlapom.Gyönyörű hely volt.Mikor Wordemort betört iszonyú képében Tutánkán elrejtett engem az erdőbe.Mikor azt mondta, hogy legyőzi a gonoszt és jön hozzám hirtelen elszorult a vérkeringése.Wordemort megölte.Először nagyon megilyedtem.De hirtelen nagy fény vett körül.Éreztem, hogy engem soha nem bánthat már Wordemort!.Mikor elűztem egy kis időre vissza ballagtan Tutánkánhoz de mire odaértem nem volt ott még a kardja sem.Reméltem, hogy a mennybe került jóságáért.De ha a pokolba akkor én nekem is oda kell kerülnöm.-Csillagtánc beszéde közben 1 aranykönny esett le.Az Aranykönny Tear elött szált el.
|
Tear hátrénbb ugrott, söréne szinte lángolva repült a levegőbe majd nagy erővel csatant nyakán mi képp az ostor. Szárnyai kissé kinyitotta és ezeken vöröses aranyfényben táncol a nap, szeme egy pillanatig szikrákat szórt és mén vad jellem kissé előtört. - Két lábú lény.....egy ember?- kérdezte hangaj suttogott az ijedtségtől, és érződött benne a nagy ellenszenv. Majd megnyugodott és furcsálóana kancára nézettt....- A keresztapaád...de hát az hogy lehet...hiszen te egy pegazus vagy...méghozzá nem is akármilyen...- modta majd ujra fényesen a szoborra pillantot immár nemtartva tőle. |
Csillagtánc összeszedte minden erejét és a felhőböl egy fáraó láttszott ki.Hatalmas arany szárnyai voltak.Kopasz volt de nem ilyejtően kopasz.Erős,bátor,okos,bölcs is igaz.-Ő Tutánkán!Az én keresztapám!-mondta és aranykönnyeivel lehajtotta fejét. |
A mén elször kissé ijedten vetett fel a fejét, testén az arany és ezüst színei pompásan táncoltak éés különösen jól muattak aa maga vörs szörével keverve. Szeme vad volt ám egy pillantra talán meglepödött is...körbe nézett és szeme lágyan vádorolt rá mindenre sörénye hullámzozt akár az igazi tűz a sötét éjben is.A mén kedvesen a kancára pillantott......- Nahát te itt laksz?????????.....Csodálatos eza hely....- örömében kicsit meg emelte mellső lábait és dobbantot eggyet erős izmai kecse uvben feszültek meg, majd ujra elernyedtek.- ......ép úgy mint te....- modta bár ezt már inkább halkan..Elpirult kissé de ez nem látszott abban pillantban hiszen a gesztus vörös szörén csak lángnyi lobbanásnak tűnt. |
Csillagtánc érezte, hogy Tear nekiér a puha szőrével.Majd érezte, hogy jobb lenne beszélni.Hirtelen annyira fényes lett, hogy már maga sem látott a fénytől.Mikor a fény egyre erősebb lett egy hófehér állat jelent meg Csillagtánc és Tear elött.-A Birodalmába,hölgyem?-kérdezte az állat, mej egy tigrisre hasonlított.-Igen.És Tear is jön4-mondta majd a tigris eltünt és egy gyönyörű hely jelent meg!Arany függönyökkel és ezüstel.Volt ott egy két személyes ágy.Egy nagy asztal felhőszékekkel.Volt egy nagy raktár ahol fű,zab,alma,széna és makk volt.A Raktárban még volt 5 hordónyi víz is.-Ha szomjas,vagy éhes vagy nem kell szolnod egyél,igyál nyugodtan!-mondta Csillagtánc és szemeivel kedvesen nézett Tear-ra.Mikor tovább mentek egy hófehér oroszlán jelent meg.Ő viszont azt kérdezte, hogy a Csodába-e,hölgyem.Bementek és egy gyönyörű helyre érkezte.A Nap úgy sütött, mint a méz.Melegen és tisztán.-Ez a, Világty!-mondta és szét tárta szárnyait, hogy jelezze Tearnak mutat még valami. |
Tear is közelbb húzódott ám talán túl közel is.....ször egy pillantra a kancához simult és teste forró volt bár inkább kellemesen mintsem égetően. - Igen tudok...-mondta. Majd kecsen ynakát ivesen elöre nyújtott és közelhejolt a kanca arcához, szeme éget és farka táncolt a légben. |
-Az én nevem Csillagtánc!-mondta vidáman és elkezdett egyhelyben toporogni egy ideig majd megált és kérdően ezt mondta:-Tudsz titkot tartani?Mert ha igen akkor tényleg ne áruld el4-mondta és kissé előrébb ment a vörösen lángoló ménhez.
|
Tear szeme játékosan szemlélte a felé tartó kancát, kissé méregette de csak a maga kedves modján, Szőre olyan vörös volt hogy szinte lángolt, a felhők árnyékei eleven táncoltak a sima vörös szörön. Farkát kecsen mmgason tartotta, sörénye pedig hullámzott levegőben, halandóan és estlenül...- Én Teardrop in the Fire vagyok..... de jobban jársz ha csal Tearnek szólítasz .....és mi a te neved?....ilyen makulátlan teremtésnek biztos van neve- mondta és pimaszul somolygott a kancára. Akinek a szőre furcsán sárgán kezdett fényleni ..... |
Csillagtánc ijedten figyelt Teardrop in the Fire felé.Elmosolyodott mikor látta a gyönyörű vörös mént.-Szia!-mondta halkan és mosolygósan majd észrevette, hogy szőre újra aranysárgán kezdett fényleni.Ez azért volt,mert izgult.-Tetszik a hely?Én csináltam az ifjuság vize segítségével!-mondta elégedetten Csillagtánc és körülnézett a nyugtató tájon.-Mi a neved-kérdezte szelíden és a vörös mén felé kezdett menni.Szőre egyre jobban fényleni kezdett. |
Teardrop n the Fire a villámgyorsan szelte a levegőt, vöröses színe bele tépett a felhőkbe. Vidáman játszadozott velük és a nagyobbakba szándékosan bele repült tüzesen csapott szárnyával ahogy süllyedni kedett és szeme szinte szikrázott avadság örömétől. Szárnya azonban egy pillanban valami különösen élöt ért, megtorpant és hátrapillantott, sörénye szinte élő lánként táncolt nyakán és tollau színe leginkábba haldokló nap utolső sugaraihoz hasonlítottak. ~ Mi a fene?.....~ Közelebb ment és hirtelen egy hófehér pegazust pillantott mega felhők közt, egy gyönyörű kancát... élesen felnyrített és hangja leginkább egy még nagyon fiatal ménéhez hasonlított.- Üdv....Hát te? |
Csillagtánc nem akart, hogy megzavarják.szeretett volna egy kicsit pihenni.-Ó, az élet mien szép4-mondta Csillagtánc és a puha felhőkön boldog álomba merült. |
[59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
