Témaindító hozzászólás
|
2008.04.16. 13:33 - |
|
[18-1]
Seetra körülo tekintett a hideg területen, ezüstösen kék szemében a magas jeges hegyek vizhangot verve tükrözödtek. Végtlen fehérségükkel magasodtak az ég felé mely szinte belveszett a hideg köds rengetegebe. A kanca féléken rálépet acsuiszós kőre és méregette egy ideig majd lassan elindult az átjáró felé....- éS...mi történik ha odaértünk?- kérdezt de szemét nem vette le a hideg és csúszos felületről.
|
Harangvirág halkan mondott valamit aztán egy fénycsóvával mutatott:-Ez itt Alaszka!Először ide fogunk érni.Itt fölmegyünk egy dombra és az átjárón keresztül eljutunk egy folyóhoz..Átússzuk és megkeressük az Arany átjárót.-A kis tündér csak ennyit mondott, majd újra leült a kanca fejére.
(Arany átjáró!Nem lett túl jó de talán megéri!!!)
Deviantart lassabban lépdelt.Nem akart rohanni, de azt sem akarta, hogy DáNeth és Färod rátalálljanak.(pegazus:Färod nevéből az ä-t úgy kell írni, mint a @-ot!csak az a betűt nyomjuk meg!) |
Seetra kékes szemiben vizes hatású tükröződés játszott a a kék világos árnyalaival.- Valőban a véremmel...éppen azért mert nem tiszta...furcsa de laglább jó valamire...- modta szomorúan sörényét enyhe szellő lengette meg és belesimitotta annak lilás tincsetit a múlt végtlen fellegébe.- Sajnáloma szüleidet....- modta holványan majd ujra a vízbe nézett, arcképe tisztán lzett a sima tükörröl vissza mely szinte nem is fordrózodoot ...folyéákony üvegként fogva fel a ilág ezernyi fényét. A kanca becsmérlő sznte hargos tekinttel nézte saját arcát majd szemit erősen összeszortva megrázkódott |
A kis tündér lemaradt Deviantarttól és a kanca fejére szált.--A véreddel?-kérdezte halkan skezeivel kapaszkodott a kancában.Szőke haja elmerült Seetra lilásabb sörényébe......Egy könnycsepp perdült ki arcán és halkan elmondta, hogy a szüleire rátaposott Färod.-Te, hogyan védted meg a barátaidat?-kérdezte halkan és fellszált.Arca piros lett.Elpirult...úgy gondolta, hogy a kancának rosszab volt ,mint neki.-Bocsánat-mondta halkanc Seetra szemébe nézve és lili fényt eresztve ment tovább, de fülét még hegyezte, hátha a kanca kérdezne valamit...
Deviantart megált egy zöld tündérnek súgott valamit, aki oda ment a kis tündérhez és tovább adta neki.a kis tündér akit Harangvirágnak hívtak leszált a akncához és ezt súgta neki:-Ha kerket egy thestrall vagy valami már rémisztő akkor csak nyugodtan ugorj bele a vízbe és gyere át Terabithia földjére.Amint beleugrasz a vízbe a kergető nem lát és nem tud követi...amíg Deviantart véréből le nem vesz......ha levesz siess mint a villám!Terabithián megvédenek a gnók!-mondta Harangvirág és a kanca mellet vezette lilás fényét... |
Seetra egy ideig csodálkozva figyelte a kis törékeny lényt, szeme viszsatükröződött annak kecse alkja. A thestral szóra arca egy kissé elhomályosult és tiszta szomorúság ült ki rá, feklte fellegként nehezedett a akmcára .....ám büszke volt arra hogy vérével védte mag ujdonsült barátait. Közelebb lépdelt a ménhez , a víz már szügyéig ért, és kellemsen simogatta erős izmos ám mégis könnyed testét.- Igen ...találékoztam mér thestralal....de ne mind rossz...- mondta élénken |
Deviantart megált......szemeit lecsukta......s mikor kinyitotta szigat kék színü lett a szeme.(pegazus:az olyan, mint ha az összes tenger és az ég színét kevernénk össze!)Kicsi tündérek szálltak ki szemeiből......-Találkoztál már thestrallal.Ugye?-kérdezte halkan a mén ,majd a tündérek fényének segítségével
Az eggyik kistündér kinek szüleit egy thestrall Färod ölte meg Seetra vállára ült...-Nem kell féni!Deviantart is találkozott már thestrallal!De Terabithia lakóival legyőzte!jó kezekben vagy!-mondta aranyos kis hangján és újra mutatta az utat... |
Seetra közelebb lépetta vízhez majd lassan bele sétált, teste körül gyürükben fodrozódott a z egykor tükörsima víz. A kanca szeme erősen fénylett ahogy bele nézett, ám tükörképe látványára elkapta tekintetét és inlább Deviantartot figyelte.- Erőt,.....?-nyögte minden határozottság nélkül...Üvesges szeme vel egészen átnézett ménen, ugy hogy az szinte érezhette a forró és sós könnyeket melyek a kanca torkán futottak végi ebbena pillanban...nem akart sírni igy inkább elfolytotta az ingert.- Nekem...soha....nem volt erőm.... |
Deviantart mosolygott.-Nem ismered?Átjáró......Terabithia földjére.......Tudsz úszni?-kérdezte kedvesen a mén és félig lemerült......orrlyukai a vízben voltak és úgy lélegzett.Lábai eggyre gyorsabban úsztak......Hirtelen felugrott és a vízben nyerített.Feljött és megrázta dús sörényét.......-Gyere Seetra!...Nem kell félned!akár tudsz úszni akár nem!Ha átjössz Terabithiára és találkozol egy thestrallal biztos, hogy erőt ad ez a gyönyörű vidék... |
Seetra magasra emeltea fejét és megszemlélte a helyzetét, egyik szemét eltakarta lilás sörénye melyen búsan táncoltak az éjjel fényei. Közelebb lépett a kékes területhez és kissé gyanakvóan figyelte Deviantartot.- Ez..ez micsoda?- |
Deviantart mosolygott.-Ne félj!Nem bántalak!!!-mondta és az átjárot melyet megnyitott át lépte.-Gyere te is!-mondta és már csak egy kék átjáró láttjott... |
Seetra oldalra billentette fejét és lillás fényű sörényée mögül nézett körbe, szeme kéken világított...olyan szinű volt akkár maga a hold szirázóan és kékese fénylő gömb. A kanca lassan lépdelt előre lábait kecsen tette mint mindig, bár tesalkata elsőre nem tűnhet erre alkalmasnak. Tiszttes távolságot tartva ujra megállt a mén elött , kissé félt ezért nakát mélyen hajlítva tekintett a sötétkék lényre...- Én....Seetra vagyok....- halkan beszél hisz még mindig élt benne múlja mely fájóan marta belülröl....bár ujdonsült barátia segítettek neki....most megint egydeül érezte magát... |
-Ne félj!Az én nevem Deviantart.-mondta nyugodtan a mén és a vulkán közelébe ment.Az égen hirtelen még a csillagok is feljöttek.A Hold pontosan rávilágított a ménre, ki Seetra felé fordult.-És téged, hogy hívnak?-kérdezte halkan Majd előrébb lépett, de persze a Hold követte.......adta át Deviantart-nak a Hold misztikus erejét... |
A kanca félénken előre lépet és ideges fujtatott egy hosszúnak látszó pillantig, szeme kékje remgve fénylett. Egyszerre kezdte kivenni az alakot, és valahogy már keveésbé mutakozott veszélyesnek. Halkan szinte súgva szólalt meg, - Ki.....ki vagy?- kérdezte. Félénken figyelte és horpasza kissé remgett az izgalomtól.... |
Deviantart toporgott egy ideig.>Két helyre egyszerre nem tudok figyelni!!!Most vagy a Hold vagy az a valami! |
Seetra sörényével lágyan játszadozott a szél, a kanca hirtelen megtorpant és fejét magasra emelte. Mélyet szippantott a levegőbe és köze idegsen forgatta füleit, szeme kékesen csillogot és szinte világitottt.....Seetra hirtelen meglátott valami különös kékes alakot a fák között, nyakát kecsen behajlította azonban nem mozdult, farka lilás fényel remgettbele a végtelenül tiszta légbe... |
Deviantar várta, hogy a hold újra feljöjjön az égen.Nagyon gyönyge volt de még bírt volna harcolni.Márcsak pár perc és........a hold rávilágít majd újult erővel mehet vissza a mocsárhoz.Hangokat hallot.Halk rezgő hangokat.Hátranézett és valami furát látott egy nagy virág mögött. |
Seetra ütemesen sátélt az egyik lankásabb dom közelében, a levegő frissen és életel telien kapttt bele sörényébe mely lilásan csillogot a napfényéban. Szeme valami tőle nem megszokott dolgot sugráztt bár nem volt tiszta boldogság...csupán valami jó érzzet csodálatos volt látni ahogy a kanca arca most életel teli. Teste kissé bemozgott ahogy járt, és patái alatt kissé besüppedz a nyirkos föld... |
[18-1]
|