FrissítésSúgó

horseee	2007.09.10. 20:50 -

[68-49] [48-29] [28-9] [8-1]

horseee

Előzmény | 2008.05.20. 08:40 - #48

Derengő élvezte a száguldást a kanca mellet, kezdete megszeretni őt....annyira hasonlítottak egymásra...szinte hihetetelenül. Fekete teste kecscen elnyult, és szőrén a felkelő nep fémnye játszott ahogy száguldott. Patáik már alig érték a földet, sörényüket a szél vadul cibált és néha ioddavágta , a kanc és mén nyakához. Derengő vidáman ugortt eggyet, olyan mozdulattal mintha szarvával a nap felé döfne és az azért vérezne így.- Fantasztku ez a hely...örülök hgy ide jöttem....-

Ancsy

Előzmény | 2008.05.19. 20:26 - #47

Üstökös utánaeredt. Szálltak mint a madarak az égen semmi gond csak a sebesség. közelített a ménhez. Megérintette Deregő farát és mellé ment, de nem mozdult mellőle. Élvezte ahogy a két szín egybeolvad a napsugaraiban... mintha a tökéletesség lett volna...

horseee

Előzmény | 2008.05.19. 18:05 - #46

Derengő a knca uán iramodott és furcsa szinte lehetelennek tüűnő sebbeségel érte utol, furcsa köd derengett lábainál. Puha orrával finoman megérenitette Üstökös farát majd ezzela lendülettel oldavást ugrott, kedvesen ám mégis kissé kíhivan felágaskodtt, teste kecsen felnyult az ég felé.....szarva aranyswo csigáin ébredt a nap boldogító fénye.- Most te jössz...- mondta egészen vidáman és eliramnodott.

Ancsy

Előzmény | 2008.05.18. 21:25 - #45

Üstökös vidáman nézett a ménre. - Ne foglalkozzunk még a jövővel. Itt a jelen amelyikkel befolyásolhatjuk a jövőt. - ~ Remélem nem lesz átmeneti... ~ Galoppozni kezdett, hátha egy kis kergetőzéssel felvidítja a jelenleg szomorú Derengőt. - Kapj el! - Kiáltotta hátra, majd gyorsabban kapálta a poros utat a lábaival...

horseee

Előzmény | 2008.05.16. 19:00 - #44

Derengő kicsit közelebb húzódott a kancához és kedvesen rámoso,ygott majd ez égre tekintett szemébe furcsán visszatüklrözödtek az immár halvány csillagok elvesző képei.- Igen...mostmár valóban nem vagyok egyedül...de tartok tőle ez csak átmeneti...-  a mondat végére hangja lemélyült és szomorúan a földet kezdte nézni......a féktelen szabadság után láncok ujra megcsörrentek a nyakán...

Ancsy

Előzmény | 2008.05.14. 21:33 - #43

Üstökös csodálattal nézte a különleges mént mely oly kecsesen ügetett mellette a hajnal első sugaraiban. - Magányos vándor? Na most már nem vagy magányos... - Elmosolyodva nezett a ménre. A fény ezüstösen csillogott a szarván és aranybarnán a mén szarván. ~ Olyasmi van benne amit eddig még senkiben sem tapasztaltam... Olyan egyszerű mégis csodálatos... ~ Encanto nem hagyta el a barlangot, mert nem volt különösebben éhes. A tüzes hangról a tüze jutott eszébe, majd újra megidézte. - Ugye nem zavar? Különben eloltom... - ~ Olyan... megfogalmazhatatlan... De jó... ~ A kanca elmosolyodott...

horseee

Előzmény | 2008.04.24. 20:01 - #42

Derengő szeme tisztán felfénylet és kecsen a kanca mellé ügetet, fejét a magsba vetve sörénye szállt utána, léábai szint enm értéka talaj így olyan volzt mint aki valósággal repült, fekete alakján furcsán táncoltak a fények szinte rőlködve...át akartak törnia sötét szörőn azonban minduntalan belütköztek valami különös falba. - Igen talán igen....de ez biztosan nem véletlen....hogy egy ilyn kanca mint te csak úgy taléákozik egy magányos vándoral..- ezzel bókolni akart ám kicsit visszrettent hogy túlzásba vitte. Tetszett neki ez a fajta hasonlóság és kül9nlegesnek érezte magát tőle....élvezte hogy rendes (fehér) eszarvú egyáltalán hosszászól és mitöbb talán kedveli is...  A mén egy pillantra fogva tartotta a kancát majd elengedte, sötétszőre erösebben fel fénylet mert ereje ujrs felerősödtt lábai küröl egy pillantra mintha megyúladt volna a talaj. - Köszönöm én nem kérek semmit.....- mondta halkan hangja olyan volt mint a sitergő tűz. Farka zászlósan lomlott alá a mélybe és fekte szálíi különs kecsességel lebegtek meg néha.

Anyta

Előzmény | 2008.04.24. 16:04 - #41

Üstökös ugyanazt érezte, mint a mén. Ugyanolyanok... -Nem jelent-e valamit... Különös, de jó...A természet csodákra képes...Nem?  A kanca elindult ügetésben a hajnal felé, szerette volna élvezi minden pillanatát az új napnak... Amikor minden megváltozhat...Nem? Encanto nem szerette volna tudni, hogy a mén milyen, ha elérik a hajnal sugarai. -Jobb ez így... Szerezzek valami füvet? Vagy gyümölcsöt?- Fürkészte a mén szemeit, de semmit sem tudott kivenni belőle. ~ Olyan titokzatos... Én meg varázslatos...Érdekes...~ Farkátkecsesen felemelte, meglengette és hagyta, hadd essenek le a barna szálak. Fél fülét bizalmasan Bizare felé fordította, a másikkal előre figyelt. Hiába....

horseee

Előzmény | 2008.04.21. 20:37 - #40

A mén a horizontra pillantott és szarva ívei aranszínbe ragyogtak fel, valhogy furcsán hasonlíott rá a kanca és ezta felismerést egyelőre nem tudta mire vélni. Egyelőre még idegenül de kedvesen nézett Üstökösre....- Rendben legyen úgy ahogy szeretnéd....a nap ujra fel kell.- nézett ujra az égre mellyen a tüzes gömbb immár fele látszódot. A mén sörényén furcsán csillogot a fény és egy két helyen még vizes cseppek aranylottak a dús fekte "selyemben". Kissé a kanca fel fordult és szemében kiváncsiság égett ám valahol nagyon mélyen....- Különös hogy így hasonlítunk nem?...Remélem nem veszed rossz néven...hogy ezt mondom de szinte tökéletes mási vagyunk egymásnak csak csödőrben és kancában....talán ez jelent valami?- kérdezte, nem akarta megbántania a szikrázó kancát azonban soha nem tudta elhagatnia a gondolatait. Érezte hogy van valami különös erő ami összekapcsolja őket...fekete és fehér  Bizare barátságosan bólintott eggyet és sörénye ujra nyakának csapodott, szeme kicsit végig mérte Encantot és nagyon különleges lénynek találta... Hakan fújt eggyet és érzte hogy testéből kizsivárog a fájdalom ésa nap különös érintése ami őt ritka azonban annál fájdalmasabb varázsal lepi meg minduntalan. Kicsit megnyilni látszott és mélyena kanca fénylő szemeibe nézett...- Köszönöm tudod furcsa dolgok történnek velem ha a hajnal sugarai elérika testem.......láthatatlan leszek...- itt kicsit elmosolyodott és tudta ez talán ajándék is azonban az átváltozás mindig egy átok.- viszont borzalmas átváltozni......-

Ancsy

Előzmény | 2008.04.21. 16:58 - #39

Üstökös szerinte egyenrangúak voltak a ménnel. - Egyikünknek sem kell meghajolnia, egyezzünk meg.... Derengő... - Oly lágyan, oly kedvesen és oly gyengéden ejtette ki ezt a szót a kanca a száján, ahogy még soha semmit nem ejtett ki. Már látta a hajnal felkelő sugarait és figyelte, ahogy a mén teste csodásan csillog... Encanto nyugodtan nézte a mént, ahogy beér a hajnal első sugarai elől. A bejárathoz ment és varázsolt egy enyhe, de a nap ellen hatásos ködszerű, fehőszerű függönyféleséget. - Így, most már nem lesz idebent napfény. Így jó? - Kérdezte a fekete méntől...

horseee

Előzmény | 2008.04.21. 15:54 - #38

Bizare erős mozgásával gyorsan utolérte, fekte teste izzani látszott a hajnal első sugarában és szeme pedig tűzesen kavrgott. Elméje egyre hajtotta hajtotta ám lába szinte teljesen láthatatlaná vált már immáron, olyan érzés volt ez számára mint ha húsát és bőrét szagtnák le. Nem akart kiabálni ugyanis büszkesége a gyönyörű kanca elött nem engedte kitörni....nagy nehezn ő is betért a brlangba és fráadtan lehajtotta fejét. Lábai lassan ujra szint kaptakés mint a ködből kilépő árnyak kezdetk előkavarogni. Kedvesen és öszintén nézett Encantóra majd megrázta hosszú fekte sörényér. emlyen ezüstösen csillogtaka fények...

Ancsy

Előzmény | 2008.04.18. 15:49 - #37

Encanto nagyon örült a bóknak, ugyanis ritkán kapott. - Én különleges na ne viccelj! ... Mindjárt ott leszünk, tehát még időben! - Farka és sörénye zászlóként lobogott utána, miközben a tüzgömb már halványult. ~ Csak egy kanyar van hátra, és itt vagyunk! ~ Lassított és betért a barlangba...

horseee

Előzmény | 2008.04.18. 15:18 - #36

Derengő előre nyújtotta hosszú fekte nyakát orával kedvesen megbökte a kanca orrhátát. Sörénye finoman megsimogatta a szürke szört és a fekte és a fehér egy percre talán egybe olvadt, két nagyon hasonló lény....s mégis eelemeikben nagyon másak.-  Neked nem kell meghajolnod....elég ha én teszem...- modta és hangja ugy csengett mint amikor a a tajtéka prtra sodródik. Aranyszínű szarva  véletlenül hozzáért a kancához....váratlanul furcsa hangot halatott amely viszhangzott egy darabig majd eltünt... a mén kissé furcsált a dolgott és nem tudta mire vélni..- Én Derengő vagyok......

horseee

Előzmény | 2008.04.18. 15:14 - #35

Bizare vágtába ugrott és követte a kancát, testén ide oda villogtak a feket árnyak á lábai ekzdett nagyon furcsán kinéznimintha égve kezdene elhalványulni és eltűnni. A mén szeme lángolt, bár különösebb következménye nem volt annak ha teljesen végbe ment az átáltozás és vannak olyanok aki talán használták is volna ...ám nagyon fájdalmas volt mind testnek mind léleknek egyaránt.....Fújt eggyte és ebbena párs levegőben volt valami ami elrulta fájdalmát ahogy belpárolgott a levegőbe... Kedvesen a kancár anézett és mosolygott eggyet - Köszönöm...nem is vártam volna hogyralálkozok egy olan lénnyel mitn ete....-

Ancsy

Előzmény | 2008.04.18. 14:56 - #34

Üstökös érdekesnek találta, hogy a két mén ismerte egymást. - Viszlát! - Odanézett az unikornisra, csodálta az éjfekete testét amely nagyon különleges volt. - Hogy hívnak? - Kérdezte bátortalanul, és lehajtotta fejét a mén alá...

Ancsy

Előzmény | 2008.04.18. 14:54 - #33

Encanto nem gondolta volna, hogy a két mén ismeri egymást. - Igen. - Súgta oda Bizare-nak, - Viszontlátásra, remélem még találkozunk! - Mondta a két unikornisnak. Ezzel elindult vágtában a kedvenc barlangja felé, és utána csak porzott az út..

horseee

Előzmény | 2008.04.18. 14:28 - #32

Bizare vadul és lehengerlően nézett a kancára majd halkan sugva mondta.- Od tudnál vezetni...sietnem kell mielött fel kella nap...- mondta majd ujra horizontra pillantott amwlyen léátszólag nem volt semmi változás a z iménthez képest, ám a mén érezte hogy az éj hamarosan leáldozik és átveszi szerepét a hajnal. Fekete teste ezuttal nagyon furán kezdett fényleni inai kissé megfeszültek, szeme mintha ge yárnyalattal sötétebb lett volna mint eddig, és patái halványosni kezdtek. Kissé ijedten nézetta kanmcára...-Sissünk kérlek....mutasd meg azta a barlangot....-  Derengő meg látta a 3 különös lényt két kancát és egy mént , tudta ki az hiszen nagyjából egyzserre érkleteka szigetre. Derengő tisztes távolságban megállt és fejet hajtott, sörénye pehelykönnyen követte mozdulatát, é szarva aranyszerűen fénylet.- Üdv Bizare...és kedves hölgyek...- mondta és ő is a horizontra nézett. - Sietned kellene.....talán még pár perc és az időd leáldozik.....- intázte csengő szavait Bizrhoz. Maj dvégig nézett a kabncákon, egy pej misztikus ló valamint egy egyszarvú volt jeln a sötét éjelen...Szemében furcsa fehérség villant ahogy ,egpillantotta az unikornist...páratlan volt és szint e tökéltes mása önmagának. szemét lesütött majd minden érzelmet kiüzve magából közelebb sétált, lépései olyanok voltak akár a szél egy csendes nyári éjelen, szinte sikott a földfelet, hagntalanul nyugodtan....nem mert a kanca szemébe nézni mert félt volna látni az elutasítást. Tudta hogy a fekte egyszarvúak merőben mások mint a fehér....föld és ég.....hold és nap.

Ancsy

Előzmény | 2008.04.18. 13:52 - #31

Üstökös hallott patadobbanásokat és Encanto tűzgömbje hármuk fölé emelkedett. Már nem is hárman voltak, jött egy unikornis. ~ Ez a mén.... Káprázatos.... ~ A kanca nem bírta le venni a szamét az új jövevényről. Mind két unikornisnak csavart szarva és oroszlánéhoz hasonló farkuk. A szél játszadozott a négy lény sörényével... Encanto testét melegség járta át. A tűzgömb amit uralt, hirtelen felemelkedett és körbe világított. Látott egy unikornis egy mén unikornis közeledni. ~ Tökéletes mása Üstökösnek csak természetesen mén.... Varázslat vagy nem? Nem, összejönnek ezek maguktól is... ~ Odafordult Derengőhöz, - Éppenséggel tudok, de az elég messze van innen. Ott szoktam gyakorolni... -

horseee

Előzmény | 2008.04.18. 12:27 - #30

Derengő gyors mordulatokkal kaptatott fel pár méterreel a kis csapt elött, nem vette észre őket most csupán élevezte az éjszaka érintsét. Teste szinte egyáltalán nem olvadt bele s sötétbe még ha olyan fekte is volt akáár mint maga az éj, körvonalai tisztán fénylettek mint a tavaszi fénycseppek és szarva aranyzsínűen villágított...földöntúli fénye kölöns fénygömben vette körbe a mént. Barna szeme bátorsággal volt tele és sörényét lággyan remgette a szellő, érezte hogy vannak a közelében azonba ezutttal túl figyelmetlen volt mint sem hogy hátranézzen. Oroszlánéjoz hasonélító farka kecsen suhant utána mint egy lepl .

horseee

Előzmény | 2008.04.18. 12:20 - #29

Biare finoman elmoslydott és véginézett a különös kancát, finaman csak viccből megérintette fekete orrával a sötépej oldalát, szeme felizzott de inkább kedvesen mint sem ijasztően. - Én Bizarre vagyok.....- mondta nyakát erőssebben ívbe hajlított és teste szinte tökéletes formát nyerte, megynerően mosloygott ám érezte hogy már nin sok ideje hajnalig. Álmodzóan az égre pillantott és kissé megremegett amikor látt ahogy hamarosan felkel a nap és a horizonton már pislákol az élet első lángja. Komolyan Üstökösre nézett - Szülségem lenne egy barlangra....tudsz eggyet a közelben?- kérdezte ám hirtelen váartlan patadobogás törte mega csendet.

[68-49] [48-29] [28-9] [8-1]