|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.30. 14:54 - |
| Abyssus monoton léptei hallatszottak a sziklák közül visszaverődve. Egykedvűen ügetett, és nem ügyelt, hogy ne csapjon zajt. Fejét dobálta minden eggyes lépésnél, és nagyokat horkantott. Lenézett a mellette húzódó szakadékba, majd megállt, és morcosan nyerített eggyet. Jó pár felől hallatszott vissza a hangja, majd egyre halkult, és végül elhalt.
|
[49-30] [29-10] [9-1]
Friendly Night meglepődötten fölnézett. - Már többször találkozttok, szoktatok? -kérdezte - Én egyszer találkoztam vele, akkor is alig úsztam meg épp bőrrel... - Nem akarta föleleveníteni azt a szörnyű emléket... ~ Ha nem csak magamban tartom, hanem elmondanám, az talán segítene, de.... nem tudom... ~ |
 Mirage halkan szonte , hangtalanul sóhajtott eggyet.- DáNeth néha nagyon örült dolgai vannak és én nem akartam részt venni benne....ezért megtéámadott és nem volt időm megvédeni magam- mondta és kcsit csapott a farkával ahogy eltalítettaz idegesség. Szemében ideges és mégis talán félénk láng táncolt.- Néha igazán nem értem meg......van hogy hozzám se szól msákor meg csak úgy hirtelen belém mar...- Toporogni kezdett és magasra vetette külös ám mégis kecses fejét.
|
Friendly Night érthetetlenül nézett a kancára. - Ki az az.... őrült? - Mert egyetértett Mirage-"zsal" abban, hogy nem normális, de ki az? És felemelte fejét füleit előre szegezte, megnézze mi van a kanca farán, és látt, hogy egy csúnya seb. - Mi történt veled, azt hol szerezted? - És közelebb ment a kancához, akit most sajnált, ~ Ezt nem vettem észre amikor elhoztam... ~ |
Mirage csodálkozva a ménre nézett és szmében kiváncsiság izzott.- Nem....nem...mármint mi nem utáljuk a thestralokat...legalábbis én nem.....motmár nem.....és egébként van aki kedveli DáNethet..valamelyik örőlt biztosan.- A kanca hirtelen fara felé pillantott ameljen egy pár npos apró ém mély fognyom terpszkedett, ugyana a sötét bőr mér kezdett begyógvyulni és a szőr is finom visszasiklott rá, Mirage rosszalóan horkantott eggyet.- Az egy ostoba örült vadállat...........utálom ásssa el magát.- Felhúzta orrát majd kissé elvörösödve a ménre nézett ugyanis nem kart ilyen értelem kitörést előadnui. |
Friendly Night megnyugodt, hogy nem támad, és, hogy szerzett egy démonló barátot, ami hasznos ám. - Nem baj, hogy 2 vagy 3 okod van, a lényeg, hogy legyen. - Nyugodtan felsóhajtott, és félénken megkérdezte. - Ugye minden lény utálja DáNeth-et, akkor engem is utáltok, mert thestral vagyok? - Kérdezte és közben lesunyta fejét... |
Mirage kezdett rendbe jönni és lassan feltápászkdott, néha még elvesztette egyensuját de akarat és élet reje fényes csillagként vezette. Nagy nehzen megáállt és amikor a ménre nézett, elmososlyodott , nem agraszíven nem is amolyan nagyon kedvesen de tény hogy arca távol állt az elenségestől.- Nyugi nem foglak megtámadni..........két okból: első: nincs eröm hozzá, 2: meg,mentettél és ezt még nekem is tiszteletben kell tartanom tehát ezért kedvellek..........másrészt nem vagyok olyan mint például DáNeth....hoppá ez már három....mindegy számolni azért tudni kéne- Megrázta feját mire sörénye magassan az égfelé repült majd lassan piha könnyüen viszaereszkedett a kanca görbítette nyakára. |
Friendly Night gondolta, hogy a kanca démonló ám nem nagyn szerette volna. ~ Hát most már mindegy....Mirage....Káprázat....Gondolom a fehér jegyei miatt. Remélem nem olyan mint a bátya, mert akkor én.... ~ Összerezzent ebbe nem is akart belegondolni. A szellő finom játéka játszadozott a thestral puha sörényével és farkával. Fehér szemét le nem vette a kancáról, nem akarta, hogy váratlanul támadjon... |
Mirage idegesen probált fokuszálni a ménre, majd lassan bemérte annak körvonalát. Mirage barátságosan probált nézni ám még nem volt teljesen magánál, idegesen pislogott körbe majd finomam megérintette a thestral fejét puha orrával. Foga ugyan közel jártak a fekete bőrhöz ám mégsem karcolták meg azt.- Köh....köszönöm...én Mirage vagyok........és ha nem látszan démonló......- Ezzel kicsit visszahanyatlott a kellemesen hűvös földre és a semmibe meredt....soha nem volt ilyen közel ahhoz hogy meghaljon és most furcsálta a helyzetet.~ Ez a thestral....Friednly Night....felhozott.....különös azthittem ott maradok örökre~ |
Friendly Night nyugodtan közelebb ment a kancához és ledérdelt mellé. - Igen én hoztalak fel, különben meghaltál volna. Én Friendly Night vagyok és mint látod thestral. Neked mi a neved? - Kérdezte, semmi sietséggel, és örült, hogy a lény akit megmentett élt. Égész testét átjárta a csermelyként induló folyóvá duzzadó, boldogság , öröm, jótett vize... |
Mirage hirtelen valami furcsát érzett, tiszta levegőt a atüdejében és a már jól ismert poros fekte azonban nem csontokkal teli és forró földet teste alatt. Zihálnui kezdett ahogy igyekezett lélegezni , fejében egymást kergették a különös gondolatok.~ Most mi van?...meghaltam?.....áhhh az nem ilyen lenne...legalábbis azthiszem.....Devil....ne már....akkor inkább maradtam volna lent....~ Szemét lassan kinyitotta és élvezte ahogy vissztér beléje az élet amely most patakokban csodogált csupán benne hogy aztán széles sodrású folyamá váljék. Fejét felemelt azonban még nem volt ereje felállni, zavartan pislogni kazdett visziont sehol sem látta azt a bizonyos mélykék árnyat.- Ki....ki van ott?...te hoztál fel...?- kérdezte egészen erőtlen furcsán haldokló hangon. |
Friendly Night bajt érzett és gyorsan felállt. - Sajnálom még visszajövök... - Ezzel felszállt és elindult a szakadék fölött, ~ Mi zuhan ott?.....Az egy lény! Még ha démonló is segítek neki! ~ És lefele szállt a kénes völygbe, de semmi baja nem volt, mert a szeretet aurája vette körül. - Mindjárt itt vagyok, tarts ki! - Szólt a lénynek, azzal álászállt, elkapta és szállt vissza fel. ~ Itt a széle... ~ Leszállt a földre és lehelyezte a kanca testét. ~ Inkább hátrébb megyek... ~ |
Mirage hirtelen összerezzent ahogy egy hirtelen feltörrő füst oszlop a testébe mart, nem fájt annyira de kellemetlen volt. A kanca kinyújtotta hosszú fekete nyakát amelyen a sörényén minden heves mozdulatra kecse táncba kezdett. A fehér szempár hirtelen valamit megpillantott a sötétben, lassan botrokálva indult meg arra. Kezdte nagyon rosszul érezni magát, zihált és minden lélegzet vételnél fulasztó ködött tudott csak beszippantani. Már egész közel volt amikor hirtelen valami teljesen elszédítette, lábai megrogytak és a földre zuhant ahol tivább folytogatták a kénes "szörnyek". Mirage teste elnyúlt a forró talapzanot, bár még eszméleteénénél volt egyre inkább kezdte elveszteni a fonalat. ~ hülye......hülye vagyok....ez kellet mi?.....~ |
Friendly Night álmában nagyon boldog volt, ugyanis egy nyugodt pataknál volt és ott volt Angela és West. - Anya, apa! Milyen rég láttalak titeket! - Ahogy oda repült hozzájuk. >Friendly Night de megnőttél!< Mondta anyja, >És milyen kedves lettél, miért?< tette hozzá az apja. - Nos miután elvesztettelek titeket... - Elmondta az egész történetet. Hirtelen felriadt álmából ugyanis érezte, hogy valaki közeleg... |
Mirage végre leért a sötét kráterbe ahol mindet ijesztő dolgok árnyéke lepet el. Patáit lassan helyezte egymás után, néha mgmgroppant súlya alatt egy-egy csont amelyek gazdái vélhetőleg a hatmas kénes szakadék áldozataivá lettek. Ők most ugyan szsabdok de poaik örökre itt maradnak, hogy tanúbozonyságot tegyenek a történtekről.....Mirage kissé szédült, hiába volt démonló nem annyira birta már a forró és fájdalmas maró párolgás. ám mégsem fordult vissza. Érezte hogya thsral is is itt van és kiváncsisága erősebnek bizonyult félelménél. Lassan haladt tovább a gomolygó fullasztó sötétben.... |
Friendly Night leszállt és körülszaglászott. ~ Igen, itt vagyok. ~ Lefeküdt és átgondolta a történteket. Eközben elaludt a hideg talajon... |
Mirage kissé meglapődött ahogy látta hogy a thestral is lefelé igykszik, majd megrázta magát és tovább ment. A sötétség teljesen körülvette maszkja és csontjai szinte szikráztak a sötét anyag szerű mélyben. Már nagyon mélyen járhatott és a levegő mások számára már szinte folytóan sűrűrvé vált a tengernyi gáz halálos elegyétől, azonban Mirage tovább haladt előre. Szédítette a mélység és hívogatta vad vágy hogy csak úgy leugorjon de nem tette.....tudata még ura volt testének.A másik dolog ami nagyon tetszett neki hogy bátya nincs itt és nem ártja bele magát abba hogy a kanca mit és hogyan csinál.~ Nah idefigyelj te ostoba kőfejü idióta....akkor is lemegyek!~ S máris maga elé képzelte a mén dühös tekintetét. |
Friendly Night felszállt és elindult oda, ahonnan élete szörnyűre fordult. ~ Soha senkinek nem mondtam el mi történt. Rajtam kívül egy élőlény tudja mi történt.... az a démonló... ~ Nem bírta befejezni, ellepte a szomorúság. Némán repült a szakadék felett belenézett a feneketlen mélységbe. Hirtelen lebukott a mélybe és onnan folytatta útját. Bele-bele harapott a levegőbe és csattogtatta fogait. ~ Miután elvesztettem szüleimet, megfogadtam, hogy megváltozok. Nem thestralként nőttem fel, csak normálisan. Mindig zárkózott voltam, elnyomtam bánatomat. Dáneth uralmát sikerült kiszorítani magamból, mert szüleimre gondoltam, akik harcoltak értem.....Nem akartam.....Hogy....Hiába...~ Fejeződött be a gondolatmenete, mire megérkezett a..... helyre... |
Mirage látt ahogy a thsetral fel kell és erre a mozdulatra enyhén odafrodította fejét, nem érdekből csupán hog lássa mi fog történni. Szeme élesen csillogot ahogy figyelt. Frakát magasra tartotta és érezte ahogy áthatya a vad szellem és az energia. Hirtelehn teljesen a szakadékra koncentrál és a sziklaszirten magányosan meredező vékony útra lépett. Apró kövek hullotak alá és a szakadék megre,megett mintha az odalent lakozó vadállat érezte volna a meleg élet érintését. A kanca elmosolyodott és lassan ereszkedni kezdett, kissé szétterpesztette lábvait hogy ne csússzon meg fejét felvetette és sörényét hagyta had lobogjon szabadon a mélyről feltörrő gázok kusza viharában. |
Friendly Night összeszedte magát, és feltápászkodott. ~ Már semmi sem hozza vissza őket.... ~ Szomorodott el, ~ Pandora szelencéje! Meg kell találnom a szelencét! ~ És a thestral a sok éves szomorúság után, megtalálta a módját, hogy láthassa Angela-t és West-et, drága szüleit, akik feláldozták életüket érte. De egy ismeretlen démonló közelségét látta, ~ Nem foglalkozom vele, de most a keresés előtt, megnézem azt a........helyet. ~ Nem is merte kimondani azt a tragikus helynek a nevét... |
Mirage a szakadék szélén lépdelt, szemében vad villámcikázott ahogy az egyre meredekebb részek felé igyekezett. Kevesen mertek ilyen közel menni a szakadékhoz ám őt mégis vadítótta a szédítő mélység, Mirage világ életeében bátor volt azonnban gyakran ostoba. A szakadék nyitott szájánál állt és mélyen letekintett...hagyta magát beleveszni. Furcsa kénes szag áramlott felfelé kröülött..- Szóval a Káosz előszobája mi?.....Nah azt majd meglátjuk.....- fintorgott eggyet. Majd erőssen megrázta sörényét. Látómezejébe hirtelen valami furcsa dolog került be.....mssze tőle nagyon messz megpillatott egy thestral vékony alakját. Semmit modóan figyelte ~ Thestral?......itt? ....Biztos nem DáNeth az ahogy őtt ismerem már ugrott volna~ kissé elmosolyodott saját ötletén majd elfordította fjét és egy tétopva lépéssel közelebb met a szakadékhoz. |
[49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
