|
Témaindító hozzászólás
|
2008.04.11. 17:19 - |
|
[73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
 Athlon teljesen kifuladt igy már csak lassú ügetésben haladt,e rősen zihált oldala remgve emlkedett és a mén szinte fuldoklott a kimerültségtől. Arnanyszínű teste hirtelen veszíteni kezdett a ragyogásából de szemében zöld láng táncolt vadul A türkizes irisz égbltjám villámszerüen törték meg a zöldes eróziók, hirtelen mintha gey nagyon kicsivel közelebb lett volna a pislájkoló ponthoz.....de volt valami furcsa benne. Athlon ijedten figylte Nigt Dreamet, a fölö feküdt...vagy inkább a semmiben... a mén összerándult és ereje utolsó tartalékváal vágtába ugrott és hatlmas ugrásokkal indult el az ezüstös kanca szinte életelenül mozdulatlan teste felé. Patái hrtelen kisértetiesen kongani kezdtek mintha valami furcsa telpzatot értek volna el, ám még minden fekte volt és üres....végtelen szabad...ám üres és tul csendes ahhoz hogy mindez nirmális lehessen.
 Mirage felvette a fejét élvete ahgy áthalad rajta a véres halál ittas levegő, más testébe mart ám a kanca testét csak lágyan végig simitotta. Mirage t4este feketén fénylet kecse testérén játkos gyorsasággal harcolt a vöröses fény az árnyékokkal...hol hyőzött hol vesttett ellenük... akanca sörényébe bele kapott a szél és kedvesen egészen kisértetiesen hívógatóan lebegtette az a légben.- Igen....Ugy rémlik apám ismert egy West nevű thestrealt...- modta majd selytelmesen a ménre nézett, köds szemei élénken kezdtek fényleni és arcára vissza étrt a tőle megszokott vad ás pimasz báj.
|
Night Dream füleit előre szegezve figyelt midenre. Elindult vágtában előre, folyton csak előre, hátha talál valami kiutat... Athlon ott volt előtte, valahogy nem tudott hozzá eljutni... Az tartotta benne az utolsó reményt... Megállt.... A földre zuhant.... ~ Marge.... Athlon.... hiányozni fogtok.... ~ Elterült a semmin, mintha a halál sötét zugaiba lett volna.......
Friendly Night boldogan ment azután a Mirage után akit eddig ismert. ~ Végre visszatért... ~- Számomra? Angela-val és West-el kapcsolatos? - Kíváncsian követte a rejtélyes kancát a hegyekbe és a párába... Már felértek a hegy tetejére. Látta, hogy a kanca mélyet szippant a már jól ismert levegőből... A démonlovakéból... ~ Visszajöttünk... ~
|
Athlon ijedten vágtatott a sötétben nem tudta mi lehet elötte és lassan kezdte feledni azt is ami mögtte állt. Semmit nem láttott acsak sötét tenger szerű sűrűséget mindeütt és azt az ezüstös pontot, teljes erőből vágtázott felé de az csak nem lett közelebb. Lábainaksemmi hangja sem volt mintha magéba a légben vágtatna, szárnyit szorosan magához szorítota, araynteste teljesen elnyúlt és erős ragyogás lett urrá rajta. Szeme zölden világított a sötétben, halkan fujtatva minden erejét bele adta a aszáguldásba... hirtelen élesen nyerített fel...- NigtDream.....- hangja szinte azonnal elhalt, nem ütközött bele semmibe, csupán elveszet ebben a különösen mély álombéli óceánban.
Mirage lassan felállt, hátsó láb kissé egremgett, majd a kanca elmosolyodtt.- Tudod ez kedves tőled... bár én álltalában anem szertem a kedvességet....- mondta halkan szizsgő hangon, kissé jobbanérezte magát. A mút ködös emlékei keztek visszahőzódni régi helyükre, benne tomboló vihar utolsó halál ittas sikolyával mart bele a kancába de Mirage már ellenált neki.. az ugyan még probálta elérni fényes és fájó karjaival de kanca képes volt megvédeni magát. Kényelmes tempóban elindult vissza a biztonságot nyújtó sötét hegyek közé,ahol a hatémas kő óriások közt titokzatos pára gomolygott......halkan csendesen siklott és szinte derékbe tört mindent amit képes volt elérni.- Rendben menyjünk....egyépként van valami ami msot eszembe jutott és neked fontos lehet...- erősett csapott farkával mely kecsen fekte hullémokkal fénylet és hult alá a légben. A kanca szemei kitizstultak és uja bennük játrszott az a furcsa pimaszság amit mindig is MIrageban lekozott. |
Friendly Night nem értette a kancát. - Miért ne lennél? -~ Pont az ellentétem, de attól még kedvelem. ~ A mén csöndesen sétált a kanca mellett és bármit megtett volna, hogy Mirage újra a régi legyen, az akit a szakadéknál mentett meg. Támadt egy ötlete. - Mi lenne, ha visszamennénk? - Remélte a kanca jobb kedvre derül egy parányit, ha már a démonlovak területén vannak... |
Night Dream hirtelen látott valamit nem csak sötétséget. Vad galoppban száguldott felé, bármi is volt az. Kezdett egy másik lénynek a körvonalai kirajzolódni. ~ Végre... ~ Szárnya volt.... Nem volt szarva.... Erős volt.... ~ Athlon....? ~ Megállt a pont aranyszínű lett és úgy nézett ki mint a mén. Látta maga előtt a mén képét, de valahogy nem ő volt az. - Athlon! - Kiáltott kétségbe esetten... |
Athlon a kanca mellet feküdt védelmezően, fejét annak ezüstösen puha sörényébe temett. Probálta melengetni és halkan szinte morajlóan suttogott a kanca fülébe.- Kérlek...ébredj fel...nem akarlak elveszíteni..- mondta és könnyek gyültek a szemébe, elhomályosítva a tiszta üveges zöljét. Furcsa érzése tá,adt, mintha belehasított volna valami uj...valami ész szerütlen azonban lehetséges...behunyt szemét és erőssen koncentrált. Félt hogy beleveszik a sötétségbe ezért nem engedte el teljesen a valóság világát,pati vészesen emelkedtek a biztonságot jelentő földtől...és a messzeségben mint egy csillag fel ragyogott benne Night Dream képe...furcsa érzésel rohanták meg és ekkor hirtelen elugta magát az ismert és tiszta szabályos világtól...beleveszve egy idegenbe és ujba.
Mirage hidegen bámult maga elé, sörénye erősen szemébe lógott, arca vad volt és kisréteties. Testén fkete hullámok vonultak végig ahogy remgett, szügyén lévő seb még mindig vérzett , fekteés vörses vér színete egy helyütt a földet.. a fuldokló fekte föl pedig egyre csak ítta a különös sűrű folyadékot. Ám eza sebhely eltörpült a mellet ami most a kanca lelkén tátongott.- A túlvilágról senki nem jött még vissza...iloetve tudtommal nem sokan....másrészt egyszerúen nem értem miért kedvelsz engem...nem vagyok rá érdemes.- Halkan fújt eggyet szeme ködösen fénylett és valhol mélyen hatalmas vihar dúlt benne, vad vilámok csaptak le lelke világában és felhasították azt mindehol.- Kegyetlen vagyok..gonosz...és most elég szerencsétlen is...- arca kissé megrándult az utolsó szóra...ez volt az amit az utobbi időben mindig mondtak neki azonban most volt az első eset hogy ,agának is bevallotta.... |
Athlon a kanca mellet feküdt védelmezően, fejét annak ezüstösen puha sörényébe temett. Probálta melengetni és halkan szinte morajlóan suttogott a kanca fülébe.- Kérlek...ébredj fel...nem akarlak elveszíteni..- mondta és könnyek gyültek a szemébe, elhomályosítva a tiszta üveges zöljét. Furcsa érzése tá,adt, mintha belehasított volna valami uj...valami ész szerütlen azonban lehetséges...behunyt szemét és erőssen koncentrált. Félt hogy beleveszik a sötétségbe ezért nem engedte el teljesen a valóság világát,pati vészesen emelkedtek a biztonságot jelentő földtől...és a messzeségben mint egy csillag fel ragyogott benne Night Dream képe...furcsa érzésel rohanták meg és ekkor hirtelen elugta magát az ismert és tiszta szabályos világtól...beleveszve egy idegenbe és ujba.
Mirage hidegen bámult maga elé, sörénye erősen szemébe lógott, arca vad volt és kisréteties. Testén fkete hullámok vonultak végig ahogy remgett, szügyén lévő seb még mindig vérzett , fekteés vörses vér színete egy helyütt a földet.. a fuldokló fekte föl pedig egyre csak ítta a különös sűrű folyadékot. Ám eza sebhely eltörpült a mellet ami most a kanca lelkén tátongott.- A túlvilágról senki nem jött még vissza...iloetve tudtommal nem sokan....másrészt egyszerúen nem értem miért kedvelsz engem...nem vagyok rá érdemes.- Halkan fújt eggyet szeme ködösen fénylett és valhol mélyen hatalmas vihar dúlt benne, vad vilámok csaptak le lelke világában és felhasították azt mindehol.- Kegyetlen vagyok..gonosz...és most elég szerencsétlen is...- arca kissé megrándult az utolsó szóra...ez volt az amit az utobbi időben mindig mondtak neki azonban most volt az első eset hogy ,agának is bevallotta.... |
Night Dream nem érzett semmit a külvilágból. A nagy feketeségben volt...... Egy kiút sem...... Körbe-körbe rohangált eszeveszetten...... Zihált a kimerültségtől...... Megállt a félelemtől és gondolkodni próbált...... ~ Hogy juthatnék ki innen? Egyáltalán hol vagyok? És hol van Athlon? És a felhők? Mi ez? ~ Csak állt és körbenézett... nem látott kiutat.... ~ És mit csináltam mielőtt idekerültem? ... Megvan szálltam Athlonnal.... És pihenni akartam.... eddig emlékszem.... aztán idekerültem, mintha valami sötét árny ragadott volna el... ~
Friendly Night odaállt a majdnem összecsukló kanca mellé. Óvatosan lefekette a talajra és odafeküdt mellé. - Nekem mégis hiányoznál... Lehet, hogy nekik nem... De Angela és West után....... -~ Te vagy a legfontosabb... Én... megtaláltam a szeretetet... ami oly sok év után hiányzott belőlem... ~
|
Athlon egy pillanbtig ijedten merdt a zuhanó test után , mintha else hinné hogy a párja az. Hirtelen zuhanó repülésbe kezdett, szárnyait erősen magához szórítva szelte át a felhők fhér forgatagát, nyakát előre nyújtottt hogy még sebesebb lehessen, Testén aranyos fényk táncoltak ahogy szabdesésben zuhant kedvese felé....mikor mellé ért hirtelen szétterpesztete szárnyait ás Night Dream alá szállt, egy ideig egyensúlyával küzdve vitorlátott , a firssé légben...majd lassan ereszkedni kezdett a már így is vészesen közeledő földhöz.Nagy nehezen leszállt hiszen már ő is fáradt volt és nem egyszer érezte ugy hogy most ő is összecsuklik...azonban nem hagyta magát. Le tette a kamca mozdulatlan testét a földre, majd ő is lefeküdt és hatlmas aranyos szárnyával betakarta párját hogy h a kell így is védelmeze. Majd az álmok tengerébe fulladva el aludt ő is....
Mirage halkan zokogott és szeméből apró erkben folydogáltak a könypatakok, fekte hosszanti eróziókt keltve a fehér maszkon. Ahogy a földre érte minthas megszilárdultak volna, hasonlóak voltak mint higany ...csak talán annyi külömbséggel hogy ezk nem mérgezőek....Mirage lábai remgtek, de nem hagytál a fekte teste földre csuklani....aztána akanca sirástól homályos hangon megszólalt....- Ugyan...én senkine sem hiányoznákk.....még Devilnek sem...- |
Night Dream már kezdett nem annyira reszketni mint az imént. - Háát legalább túlestünk rajta... Keressünk valami helyet ahol lepihenhetünk és legelészhetünk, mert nagyon fáradt va...... - Még nem is mondt ki, de már zuhant is lefelé. Nagyon gyengének érezte magát a démonló közelsége után. Zuhant le a messzeségbe...
Friendly Night halkan hozzátette, - Én... nem élvezném... Hi...hiányoznál... - Közelebb ment a síró kancához és hagyta, hogy a szél odafújja a puha és gyengéd sörényét Mirage arcához. ~ Miért sír? Végre elmondta ami nyomasztotta... ~ A fehér szemekben szomorúság látszott... |
Már nagyion magasan jártak, Athlon mg utoljára lepillantott a lsután ködsen elterülő haálos tájra majd halkan fújt eggyet. - Végre vége....ha nem isderült ki minden.....- modta halkan, farka uszályként lebeggett utána. És szeme csupa tűz volt ám valamilyen szinten szomorú és is, valahol a köds emlékek fénylettek benne. Ám jó vol tudni hogy Devil még mindig olyan mintrégen volt...csupán ez kivülről nem mindig látszik....
Mirage halakn felkuncogott, horpasza furcsán remgtt és szeme eltakrat éj fekte sörénye.- Ha leugranék valahonnan.....azt bizonyára DáNethék is élveznék...-mondta , még mindi kuncogott ém eza a furcsa neveteés kezdett átmenni valamimásba. Mirage máregséz testében remgett apró ránc rángatta arcát é szeme megtelt fucsa fkete könnyekkel.... |
Night Dream örült, hogy minél távolabb elmentek ettől a különös helytől. Követte az aranyszínekben pompázó erős és bátor mént. Akárhová követné... még a halálba is... annyira szerette...
Friendly Night szerette volna felvidítani a kancát, mert az számára fontos volt. - Mi vidítana fel...? - Kérdezte félénken, gondolta, jobb ha ő mondja meg, mintha a mén tovább próbálkozna. ~ Remélem nem sértődik meg... ~
|
Athlon egyet értően bólintott majd elrugta magát a földtől, tste egészen elgémnberedett és most minden erejét bele adta az elrugaszkodásba. Aranyszínű szárnyaival hatalmasat csapott, melyek végül suhagva magasba emelték a mént. Már nagyon szertett volna elmenni erről különös és háborzongató helyről, el valahova...akárhova...csak at volt száméára a fontos hogy Night Dream vele legyen.
Mirage körbe pillantott tekintett vadul borzolta fel a kráterek füstös száját és véres égen lévő felhők csupán furcsa pacáknak tünteka kanca könnyes szemeiben. Nem akart igazán sirni...hisz már igyis megalázva érezte magát.....- ..Az.....- mpdta kurtán, mostmár ujra idegsen előre meredt ugy érezte mindjárt darabokra szagatják belülről . |
Night Dream a hosszú hallgatást már nem élvezte. - Megyünk, vagy még itt akarsz maradni? - Kérdezte kedvesét. Elfordult attól a látványtól amit a másik kanca nyújtott számukra. Ennek a tiszta léleknek ez nagyon idegen volt. Bele borzongott...
Friendly Night odament a kanca mellé, nem akarta egyedül hagyni. ~ Kíváncsi vagyok, haragszik-e magára... ~ Csöndesen lépdeltek a kráterekkel borított felszínen, amelyekből egykor láva ömlött ki. - Érdekes ez a hely nem? - Mondta a mén, hogy elterelje a kanca gondolatait... |
Atlon arcán részvét tükröződött ahogya távozzó kancát nézte....sajnálta és úgy érezte hogy kegyetleség volt azt kérni tőle hogy szakítsa fela régi sebeit.~ Nem vagyunbk semmivel sem jobbak mint ők...talán még rosszabbak...hisz mi rejtegetjük...~ Zöld szeme fényesen kavargott és a mén nyakávakl át ölete Night Dreamet teljesen belefurta arcát a kanca ezüstös sörényébe , többet ne, akart másra koncentrálni. Nem érezte jól magát...már nem....
Mirage kecsen ám fáradtan lépdelt... nagyon megterhelték az imént történtewk~ A fenébe is...nem kellet bolna elmondani...bele lkezdeni...meg kellet volna ennem őket...ez az!...hülye vagy Mirage....marha~ idegesen megrázta fejét és szeméből fekte furcsa üveg szerű dolog koppanta földre megszilárdultan gurlt egy kicsit a kemény talajon, valahogy kissé fénylet és kavargott benne valami vad füst. Mirage kívételes örült n hogy nem maradt teljesen egyedül.. |
Night Dream meghökkenve nézte a démonló kancát, ahogy saját szügyéből tépett ki egy darabot... ~ Félelmetes...... ~ Közelebb húzódott az őt védelmező ménhez és szinte reszketett a félelemtől...
Friendly Night is meglepődött attól, hogy Mirage magába mart. Elindult utána, de nem szólalt meg, csak lépkedett tovább.
|
Athlon kissé szétnyitotta szárnyait, arra az esetre hogyha az ideges démonló kanca nekik támadna képes legyen védekezni. Megértően bámult rá majd halkan megkérdezte..-Ki?Mirage kiről beszélsz?-
Mirage Athlonra nézett, szemében az az amolyan furcsa vadság fénylet ami csupán egy ragadozóéban lehet amint egy zsákmányra tekint. Nem támadott, elméje megbomlott a sok emléktől ám összszedte magát és hűvös hangnemben válaszolt...- Nem tudok sokat és.....nem akarom elmondani...- mondta szemfoga ezutál furcsán véresen csillant meg, a kanca véletlenül valahol magába mart, szügye környékén mély vágott seb tátongott és sötét sűrür anyag folyt belőlle. Mirage lassan megfordult és elindult az ellenkező irányba, lassan tette lábait és mozgása leginkább egy sebesültére emlékeztetett, nehézkes és fájdalmas... míg teste szinte teljesen épp volt épp most szakad föl egy olya seb benne amleyet évek óta óvott midentől....és egy ilyen űr a lekében csak nagyon nehezen gyófyul be míg benne a tüske. |
Night Dream örült, hogy mellette van Athlon. Megriadt Mirage viselkedésétől és nem értette miért mondta azt amit mondott. - Miért? - Kérdezte gyengéden a kanca az ideges kancától. ~ Bárcsak segíthetnék! ~
Friendly Night megállt Mirage szavára. Közelebb ment a kncához, hátha az nyugalmat az neki. ~ Sokáig tűrte azt, amit most fog mondani.... Sok sikert.... ~ |
Athlon érezte hogy Night Frea kétségbe esik ezért közelebb húzódtt, meleg párát fújt az ezüstös kanca nyakára de nem szólt semmit. Csak egy fáradt ás ijedt ám biztató kifejezést lövelt felé, majd ujra Miragot figyelte.- Értem...és..azt tudod hogy miért?...mert hiszen most tudtommal eszik...- mpndta kissé zavartan .
Mirage egy ideig üres tekintettel bámult lefelé mint aki nem hallja hogy hozzá szólak. Sörénye kecsen ívelt alá és szeme csillagként fénylet arca különös égboltján. Majd lesúnyta füleit és éles fogaival csattintott eggyet, izmai ismét megremegtek, majd a kanca teljes erőből a földre csapott.- Szemét..!- hangja beleváljta magát a csendes levegőbe szeme égett és idegesen toporgot ide oda. Mostmár nem bírt magával és érezlmeivel melyek hatlmas súllyal nehezdetek rá...mégpedig olyanl amit évzsázadokik viselnie kell. |
Night Dream nagyon kezdett szédülni a sok információ hallatán. ~ Devil nem evett húst.... Friendly Night sem eszik.... kitagadták.... sértés..... mi lesz most? ~ Kérdezte magában a zavarodott kanca. Csak a "megnyugtató" földet bírta bámulni, másra nem volt képes... Kaparta a földet, de csak poros lett a patája és ez nem oldott meg semmit...
Friendly Night viszonlag nyugodtan tűrte a helyzetet, de úgy érezte megint nincs rá szüksége senkinek. Szomorúan hátrált néhány lépést, a kis társaságból, ahhonnan azt hitte beletartozik. ~ Háát igen... Ez a sorsom... Senkinek se kellek... Senki sem kedvel... Csak Angela és West... ~ Nagyot sóhajtva belenyugodott ebbe a tényezőbe...
|
[73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
