Témaindító hozzászólás
|
2007.09.30. 14:54 - |
Abyssus monoton léptei hallatszottak a sziklák közül visszaverődve. Egykedvűen ügetett, és nem ügyelt, hogy ne csapjon zajt. Fejét dobálta minden eggyes lépésnél, és nagyokat horkantott. Lenézett a mellette húzódó szakadékba, majd megállt, és morcosan nyerített eggyet. Jó pár felől hallatszott vissza a hangja, majd egyre halkult, és végül elhalt.
|
[49-30] [29-10] [9-1]
Friendly Night nyugodtan repült a szakadék fellett megszabadulva minden bajától. ~ Miért jöttem vissza ide? Ide ahol szüleim az életüket áldozták fel értem...~ És egy könnycsepp gödült le az arcán, majd leszált a szakadék szélére. - Megbosszulom ezt... - Suttogta, leroskadt a fölre és csak zokogott, mint ahogy a seb vérzik miután felszakították újból és újból... |
Devil Darknes fölényesen horkantott eggyet, fejét felkapta. A hirtelen mozdulatra kusza sörénye lepelként csapódott a nyakára.Kihívóan és szilárdul állt, lelapította de nem akart támadni, feleslegesen pazarlni ilyesmilre az energiáját.Mellső lábával nagyot dobbantott a földre, mire az meg remegett. |
Abyssus is lesunyította füleit, idegesen ment egy kört, majd újra szemtúl szembe állt a másikkal. Nagyon felsőbbrendőként viselkedett, de Abyssus nem hagyta magát. Dühösen, és kihívóan rányerített, hangját visszaverték a sziklák, és többszörösen felerősítette a hely ahol állt. ~Ha nem teccik, hogy itt vagyok, akkor kergess el, vagy tűrj meg!~ egész lényével ezt sugározta.
|
Devil Darknes tekintetében egynhe undor bontakozott ki, füleit lesunyította azonnban még nem mutatta hogy támadni akar. ~ Ezen helyen én vagyok az úr....és ha neki nem tetszik el lehet menni innen~ Büszkeségén kis csorbát ejtett az új jövevény, azzonban a Mirage iránt érzett harag sem párplgott el. Fejében kusza gondolat kergették egymást, így elég veszélyesebb volt min bármikor. |
Abyssus körül épp nem égett a talaj (:P) de teste a tűz mélyvörös színeiben pompázott. Észrevette a közeledőt, és felvetette fejét. Kecsesnek épp nem mondható robosztus lábával dobbantott eggyet a földön, és kihúzta magát. Merev tekintettel nézte a közeledő sötétkék mént, fehér maszkkal.
|
Devil Darknes ujra halott az idegen hangját, fejét felvetette és határozottan válaszolt újra. Fogait csikorgatta, fehér maszkja erősen fénylett a sötétség vastag függönyén keresztül.Magabiztosan elindult a szakadék szélén, arra amerre a hang tulajdonosát vélte . Messziről furcsa tűz szerü dolgot vélt felfedezni, elöször megdöbbenten figyelte a szikrázó csodát , majd ügetve közeleni kezdett. |
Abyssus rögtön rájött, hogy a később hallott hang nem a sajátja visszhangja hisz egész másfelől jött, és máshogy hangzott. Kihúzta magát, körbenézett a hang gazdáját keresve, majd, hogy jelt adjon magáról, mint ahogy illik olyanoknak akik nem rejtőznek, Abyssus ugyanis eggyáltalán nem rejtőzni óhajtott, újra felnyerített. Most egy kissé mélyebb hangon, enyhe kíváncsiság is vegyült bele. Majd megfordult, és elsétált a szakadék széléről.
|
Devil Darkness idegesen fujtatva szállt le a szakadék szélére. Maszkaja tejfehéren villogot a sötétsgben, horkantot egyet majd megrázta magát, ennek hatására mélykék sörénye a levegőbe repült majd újra visszaomlot helyére. A mén bosszúsan bámult befelé a végtelen mélységbe, már órák ót kereste húgát. Hirtelen egy idegen nyrítését hallotta meg valahonann a közelről. KIhúzta magát és körbe nézett, szemében a húga álltal szenvedett megaláztatás tűze égett, azonnban kiváncsi volt a hanghoz tartozó lényre is. Magas tisztelet parancsoló hangon nyerített vissza. |
Abyssus monoton léptei hallatszottak a sziklák közül visszaverődve. Egykedvűen ügetett, és nem ügyelt, hogy ne csapjon zajt. Fejét dobálta minden eggyes lépésnél, és nagyokat horkantott. Lenézett a mellette húzódó szakadékba, majd megállt, és morcosan nyerített eggyet. Jó pár felől hallatszott vissza a hangja, majd egyre halkult, és végül elhalt.
|
[49-30] [29-10] [9-1]
|